2015. február 24., kedd

Homár logisztika

Nem nézek tévét lassan 7 éve. A múltkor, amikor vendégségben voltam, ment a tévé. Valami ismeretterjesztő csatorna éppen a világméretű logisztikai rendszereket mutatta be. Helyben vagyunk, gondoltam magamban jó logisztikusként. Érdekes ez a világ. Ám amikor azt ecsetelték, hogy a homárok ollóit összekötözik, majd egy ládába pakolva, isten tudja, hány fokra lehűtve szállítják őket a világ egyik pontjáról a másikra és hogy szerencsétlenek így elélnek 4 napig is, elszörnyedtem. 
Már megint milyen gyalázatos az ember. Ha ezt velünk csinálná valaki, mi lennénk a legjobban felháborodva. Ez állatkínzás. És az ember csak azért nem törődik vele, mert a homár képtelen hangot kiadni. De ha tudna szerencsétlen, állítom, hogy úgy visítana, mint amikor a disznót viszik vágásra. 

Még szerencse, hogy nem szeretem a homárt. 

Fotók

Vajon miért van az, hogy ennyi tini és nem tini (talán a nem tini, vagyis húszon vagy akár harmincas éveiben járó) lány, nő legfontosabbnak tűnő tevékenysége az, hogy újabb és újabb sminkben lefotózza magát és kiposztolja a fészbukra? Lányok melleiket egymásnak nyomva, parti dresszben pózolva fotózkodnak a szombat esti buli előtt és teszik föl a hálóra, mintha ez lenne a világ legfontosabb dolga. Persze tartalmas fotót egyikről sem látni. Tehát olyan jellegű fotót nem látni, hogy kirándulna, várost nézne, mittomén kertészkedne vagy ilyesmi. Ettől még persze lehet, hogy van... Számomra visszás, hogy ennyi nő sminkeli agyba főbe magát nap mint nap, fogja az okostelefonját, kapja le magát és teszi föl az újabb fotót magáról a közösségi oldalra. Miért? Ennyire kell a visszajelzés? Ennyire nincs senkije? Vagy ennyire öntelt? A fiatal lányok meg ezt látják, és követik a példát...

2015. február 22., vasárnap

En Mars à Paris

Újra Párizs. Újra romantika, újra művészvilág, amit annyira szeretek. Egyelőre ez a terv a nettó 1 teljes napra, aztán majd meglátjuk. Ha esik, akkor Musée d'Orsay és az impresszionisták lesznek terítéken. 

Program:
-Montmartre, Rue de Abbesses, Sacre Coeur, lépcső, sikló, kávé és croissant a Montmartre-on. 
-Grand Palais, majd Champs-Élysées
-Ha van kedvünk, nosztalgiázunk egyet az Eiffel-torony lábánál lévő körhintán :)
-Montparnasse-torony kilátással
-Jardin du Luxembourg
-Vacsora a Le Train Bleu-ben

2015. február 2., hétfő

Bővül a lista sajnos...

Folytatom a listát... Ezek az emberek meghatározó szereplői voltak a gyerekkoromnak és néhányan hatással voltak rám. Már nincsenek köztünk, ami annyit tesz: öregszem. 

Hollósi Frigyes
Margitai Ági
Garas Dezső
Horváth Sándor
Komár László
Hacser Józsa
Avar istván
Kézdy György
Koroknay Géza