Lassan 32 éve, hogy a fővárosban élek. Itt nőttem föl. Vannak helyek, amiket úgy ismerek, mint a tenyeremet. Ezek meghatározók az életemben. Vannak olyanok is, amiket gyerekkoromban gyakran látogattam, de csak felnőtt fejjel tudtam belőni, a város mely szegletére esnek. Nap mint nap szembesülök azzal, hogy a város fejlődik: régi épületek tűnnek el, újak épülnek, régi lámpákat, újságosbódékat már alig látni, ezeket is modernizálják. Nincs ezzel baj, haladni kell a korral, bár szívemet megmelengeti egy egy retró elem, kár is tagadni.
A kép, ami viszont nem változik évtizedek óta, az a köztereken áruló cigányok a kemping asztalra rakott erős paprikával és a mondat:
"Százért csomóját a zölderősnek!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése