Furcsa érzés,

... hogy újra két törölköző lóg egymás mellett és két ágyneműt kell felhúzni... De jó.

A bolgár

A poénhoz szükséges, hogy ismerjük az alábbi logót, mely Astránk hátulját díszítette:



Még akkor történt, amikor exemmel Gazdagrétre jártunk kutyát sétáltatni. Csapatostul mentünk, mindig voltunk hárman-négyen. A kutyák élvezték a mező lekeresését és a vadászatot. Rendszerint becsatlakozott az út felénél egy Gazdagréten lakó, hatvan év körüli bolgár pasas, aki már negyven éve élt Magyarországon, de még mindig erős akcentussal és helytelen ragozással beszélte nyelvünket. Már az akcentus is néha mosolyt csalt az arcunkra, de az alábbi mondata után fetrengtünk a röhögéstől.
Történt, hogy elkísért minket a kocsihoz a séta végén. Tudta, hogy új a járgány, és valami kedveset akart mondani. Ezt sikerült az emblémára pillantva:

"Milyen szép pingvined van!"

:-D

"Szép napot!"

Emlékszem, az első délután négy vagy öt óra körül sugárzott talkshow-t egy vörös hajú, molett nő tartotta a hárombetűs kereskedelmi tévében. A műsor roppant gyönge volt, és a nő a végén mindig hátat fordítván a közönségnek a kamerába nézett, elmondta a tanulságot, majd elköszönt:

"Szép napot!"

Brrr. Már akkor is a hideg rázott ki ettől. Ez a mondat egyáltalán nem illik bele a magyar köznyelvbe. Hogyan is illene, amikor angolszász és germán nyelvterületen használják? Ez a mondat teljesen értelmezhető és stílusban nem kirívó az angoloknál ("Have a nice day") és a németeknél ("Shönen Tag noch"). Na de itt, Magyarországon? Jaj, ne csináljuk már... Annyiféle képen el lehet köszönni, miért kell ebben is majmolnunk a nyugatot?

Persze nemcsak a tévé által, hanem a multi cégek és az ott dolgozó külföldiek illetve idegen nyelvű levelezések miatt is elterjedt ez a köszönési forma. Istenem, annyira elcsépelt, amikor azt hallom a folyosón a munkahelyemen, hogy percekig csacsog két csajszi, majd elköszönnek egymástól és odavetnek a másiknak egy "szép napot". Üres. Semmitmondó. Utálom. Különösen akkor, ha barátok köszönnek így el tőlem. Rá kéne ébredni, hogy ez a kifejezés nem hozzánk való.

Skorpió Merkúr

Amerikai, multinacionális cégünknél tavaly szervezték meg első ízben az APICS névre hallgató, nemzetközileg is elismert logisztikai képzést és vizsgát. Teszt jelleggel minden osztályról csak két ember vehetett részt. Egyébként nem olcsó mulatság, ráadásul a vizsga sem könnyű: 90 százalékot kell elérni, mindezt angol nyelven.
Nem voltam benne az első turnusban. A második körbe viszont beszállt buzgó mócsing, magyar főnökünk. Számtalanszor jött hozzánk beszámolni (reprezentálni), hogy mennyi energiája van ebben a képzésben, és hogy nem egyszerű a dolog, nagyon kemény.

A minap megtekintette a már említett főnök kolléganőm két plüssállatát az asztalon. A kissé elvarázsolt hölgy elmondta, hogy hívják őket: Levi és Jóska.
Másnap újra tiszteletét tette nálunk főnökünk, közölte, hogy szabadságra megy, majd a plüssállatokra nézett és találgatni kezdett:
-Gyuri! - mondta lelkesen.
-Nem, nem. - rázta a fejét a kolléganő, majd egymásra néztünk mosolyogva.
-Na? Eddig kettőből nulla. - szálltam be.
-Hogy hívják a másikat? - kérdezte munkatársam a főnöktől.
-Levi! - mondta lelkesen és nevetve ránk nézett felváltva.
-Igen! - ujjongott a kolléganőm.
Higgadtan, de viccesen hozzátettem:
-Kettőből egy, ez 50 százalék. APICS-en azért ez kevés, ugye tudod.
Röhögés.
-Azt hiszem, nem akarom, hogy a G. ellenségem legyen, ha ilyen, amikor csípős kedvében van. - szólalt meg vezetőnk.
-Á, ez semmi. Nála ez a BAU állapot (business as usual). - világosította föl kolléganőm hahotázva.

Na ilyen a Skorpió Merkúr. :-)

Végletes gondolat

Ebéd kollégákkal. A konyha ablakból látni a szemközti építési munkálatokat. Már több, mint egy éve építik a KH Bank új irodaépületét a mellettünk lévő telken. A felénk eső szárny minden emeletén van egy kifutó rész, melyet egy oszlop zár le. Olyan, mintha egy keskeny erkély lenne. Hónapok óta találgatjuk, hogy mi lesz ebből a kis nyúlványból. Erkély? Kert? Pusztán csak díszítő elem? Ebéd közben is ezt tippeltük újfent. Az egyik kolléganő megkérdezte, hogy vajon ki lehet majd menni oda dohányozni az ott dolgozóknak. Erre rávágtam:

-Á, dehogy, ezt nem kockáztatják meg. Halálra dolgozzák magukat az emberek, kiakadnak, kimennek és leugranak.

Dőltek a röhögéstől, és attól, hogy én csak ilyen végletekben tudok gondolkodni, az eszembe sem jut, hogy a stressz miatt elszív valaki egy cigit. Nem, tényleg nem. :-) Utána jutott az eszembe, hogy nem hazudtolom meg magam: ez gondolkodás is a Skorpió ismérve.

Cyrano de Bergerac

"Á, én ilyen vagyok és kész!" Ez egy tipikus Halak mondat, hangzott el a mai órán. Kérdeztem, hogyan hangzik a tipikus Skorpió mondás. Hm... Azt nem tudja, de biztos, hogy cinikus, szarkasztikus és van benne önirónia. Bólogattam, és hozzátettem, hogy önirónia, az van. "Igen, persze, hiszen kell valamivel tompítanod azt, hogy másokat szurkálsz és ezzel mutatod meg, hogy magadat sem kíméled, még mielőtt szó érné a ház elejét." Elhúztam a szám és nevettem. "De persze azt nem tűröd, hogy neked visszaszóljanak." Így van.

És ekkor bevillant a híres mondat:

"Magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más tegye, azt nem tűröm el."

(Egyébként Cyrano de Bergerac Halak volt.)