Emlékszem, az első délután négy vagy öt óra körül sugárzott talkshow-t egy vörös hajú, molett nő tartotta a hárombetűs kereskedelmi tévében. A műsor roppant gyönge volt, és a nő a végén mindig hátat fordítván a közönségnek a kamerába nézett, elmondta a tanulságot, majd elköszönt:
"Szép napot!"
Brrr. Már akkor is a hideg rázott ki ettől. Ez a mondat egyáltalán nem illik bele a magyar köznyelvbe. Hogyan is illene, amikor angolszász és germán nyelvterületen használják? Ez a mondat teljesen értelmezhető és stílusban nem kirívó az angoloknál ("Have a nice day") és a németeknél ("Shönen Tag noch"). Na de itt, Magyarországon? Jaj, ne csináljuk már... Annyiféle képen el lehet köszönni, miért kell ebben is majmolnunk a nyugatot?
Persze nemcsak a tévé által, hanem a multi cégek és az ott dolgozó külföldiek illetve idegen nyelvű levelezések miatt is elterjedt ez a köszönési forma. Istenem, annyira elcsépelt, amikor azt hallom a folyosón a munkahelyemen, hogy percekig csacsog két csajszi, majd elköszönnek egymástól és odavetnek a másiknak egy "szép napot". Üres. Semmitmondó. Utálom. Különösen akkor, ha barátok köszönnek így el tőlem. Rá kéne ébredni, hogy ez a kifejezés nem hozzánk való.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése