Spontán ötlettől vezérelve ma megismételtük Bika barátnőmmel normafai Bacardi kólázós, beszélgetős esténket. Élveztük a kellemes őszi estét, bár ezúttal nem rúgtuk el annyira a pöttyöst. Mi több, nem kellett taxiznom, időben voltunk és busszal indultam haza. Amikor a kutyával felszálltam a járműre, egyből érzékeltem, hogy a busz hátsó részét egy fiatalokból álló banda uralja. Manapság már mindenkitől tart az ember (a minap olvastam egy körlevelet arról, hogy egy felnőtt nőt és egy velem egykorú csajt ötéves roma gyerekek vertek meg), így oda sem figyeltem, csak leültem az ajtó mellé. Amint ezt tettem, kórusban elhangzott a mondat hátulról:
"Szim-pa-ti-kus ku-tya!"
Röhögés.
Hát jó, inkább észre sem veszem, csak bámulok ki az ablakon. Az Orbán térnél egy idősebb nő pumi kutyáját a hóna alá kapva száll fel az első ajtónál. És a kórus ismét rázendít:
"Szim-pa-ti-kus ku-tya!"
Nevetés.
Már én is mosolygok a bajszom alatt, mire a buszsofőr beleszól a mikrofonba:
"Okos kutya!"
Erre a fiatalok egyből reagálnak:
"Szim-pa-ti-kus so-főr!"
Azonnal hátra nézek és szívből mosolygok a bandára. És hirtelen rájövök, hogy nem kell az előítélet. Nem minden banda rosszindulatú. Csak jól érzik magukat. Fiatalok, és....
szim-pa-ti-kus ban-da
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése