2009. november 29., vasárnap

Tisztul a kép

Tegnap megtanultuk, hogy a két jegy, amely hosszú ideig képes halál jól ellenni magában az a Skorpió és a Vízöntő. Hm...

Ha azt veszem, hogy a DC-m a Bakban van, az is magányosságra utal... És akkor még ott van az Uránuszom a Skorpióban, na tessék...:

"Ez az állás azonban túlságosan kedvez a szabadságnak, az egyén könnyen magányossá válik. A másik nemre különleges vonzerőt gyakorol."

És ha ez még nem volna elég, egyben az 5. házban is van, ami meg ezt jelenti:

" Harmonikus fényszögek esetén is függetlenségre vágyik, emiatt magányos lehet."

De nem értem. Mert még másik 4 bolygó áll a Skorpióban és egyben az 5. házban, és erre mind azt írják, hogy fúúúú, hatalmas nagy szerencsém van a szerelemben, a szenvedélyben és egyáltalán... Akkor hogy is van ez? Idegesít, hogy még mindig nem áll össze a kép. Még sokat kell tanulni.

Viszont már tudom, miért van az, ami.

U.I.: Még egy érdekesség. Az MC-m a Halakban van, ami Rák AC-vel a következőt jelenti:
"Életcél: Azok segítése, akik a leginkább rászorulnak, a gyengébbeknek, elesettebbeknek, nyomorultaknak." Ez tökre összevág a Krono szerinti "önfeláldozó" típusommal...

2009. november 24., kedd

Angyal

Hívott, hogy nem futunk-e össze ma beszélgetni. Sajna nem, elvileg mással volt találkozóm. Pedig nagy kedvem lett volna hozzá. Aztán persze a megbeszélt mítingből nem lett semmi, és nagyon bántam és bántott, hogy nem mondtam neki igent.

Már épp azon tűnődtem, hogy ma is ugyanaz, vagyis hot-dog lesz a vacsorám, mint tegnap, de épp elvetetettem az ötletet: még ehhez sem volt lelki erőm, hogy megcsináljam. Ilyenkor inkább koplalok.

Csörög a telefon. Helyzetjelentés a térről és vásárról, ahová másnap készültünk - egy köpésre volt tőlem. "Nem jössz fel?" De, hangzott a válasz. Mondtam, hogy kajám az nincs. Ó, őt várja otthon a vacsora és amúgy sem kajálni jön.

Nyitom az ajtót, és nem is az én Bika barátnőm lenne, ha nem lenne a kezében két gyros...! Mint egy angyal, úgy állt ott zacskóval a kezében. Hogy én hogy örültem neki! (Mármint nem a gyrosnak, hanem Neki.) Át is öleltem és a nyakába ugrottam. Tényleg boldog voltam, hogy feljött.

Kólám és Bacardim az van itthon, így mennyei, szingli vacsit prezentáltunk: gyros, Bacardi kóla, aztán epres Milka szívecskék. Mmmmm! No és persze kiadós traccsparti á la Angyal... Ez esett a legjobban.

Szívből köszönöm!


2009. november 21., szombat

Regnevek

Olgival már egy ideje terveztük, hogy összeírjuk a legjobb, legötletesebb, vagy legfigyelemfelkeltőbb regneveket. A jó regnév persze nem jelenti azt, hogy az illető normális is. Íme néhány a teljesség igénye nélkül:

szeretetmasszázs
élvezzvelem
fallosz20 - ugye értitek? :)
gyanús
nyalogatósszex
Ramszex
lényegtelen
aminosav (a kedvencem!)
Tramadol (ez egy durva fájdalomcsillapító neve)
pszichotoxin
palacsinta
unicumnext
premiumquality
pókháló
Pompom
Kukori
Makkmarci
lágytojás
bituman
Brezsnyev
NagyonHülye
optimizmus
Pampallini
szteroid


A flegmatikus

Imádom, hogy nem kell rohanni ma, hogy a saját tempómban csinálhatok mindent. Szépen lassan kitakarítok, és élvezem, hogy itthon lehetek nyugiban, nem hajt senki, és azzal foglalkozhatom, amivel akarok.

Rég volt már ilyen.

Nézőpont kérdése

Vajon melyik a rosszabb? Melyik a megalázóbb, a fájdalmasabb?

-Otthon ülni a kölykökkel és minden nyűggel nyakba szakadtan tűrni, hogy már nem szeretik a nőt, nincs tartalmas és mély beszélgetés, alig van testi kapcsolat és ami van, az sem az igazi, keccsölni egész nap, és nézni, hogy a férj szórakozik,

vagy

-Otthon ülni egyedül és minden nyűggel nyakba szakadtan tűrni, hogy bár szeretik a Nőt, van tartalmas és mély beszélgetés, van testi kapcsolat - ugyan ritkán a lelkiismeret-furdalás miatt -, és az olyan, amire mindig is vágyott a Férfi és a Nő, de látni, hogy a férfi azt tesz, amit akar, és hogy a szemében sosem lesz a Nő az első.

Na melyik?

2009. november 18., szerda

Hátsó combizom

Tropára ment a futásban. :((
Bal műlábat kérek karácsonyra.

2009. november 17., kedd

DJ vagyok

Letöltöttem az összes emlékezetes számot, mindhez fűződik történet. Kész van az első cédé. Ja, az övé, persze... (blush)
Amúgy k....jó ez az iTunes. Nem is kell konvertálgatni, pedig azt hittem, hogy majd ezzel bénázni fogok. És a Playlist is nagyon király. Pikkpakk össze lehet rakni azokat a számokat, amiket egy listában akarok látni, kiszámolja, hány megabájt összesen (nagyon cuki tőle), aztán suttttttty, burn CD... Ezt nekem találták ki. :)

Íme:
The Darkness: I Believe In A Thing Called Love
Depeche Mode: It's Called A Heart
Fatboy Slim: Weapon Of Choice
The Cure: Friday I'm In Love
Quimby: Magam adom (koncert változat)
Basement Jaxx: Good Luck
Péterfy Bori&Love Band: Vámpír
Kispál és a Borz: Ha az életben
Transvision Vamp: I Want Your Love
Magashegyi Underground: Szeplős váll
Police: Every Breath You Take
Postássy Juli: Miu miújság?
Quimby: Most múlik pontosan

A Kimnowak Édes c. számát lehetetlen letölteni. Sehol sem találtam. :( Pedig az még kéne... Aki nem ismerné, annak tessék. Isteni a szövege, kötelező ismerni!!!!

Szeretem...

...nézni a hídról a városrészt, amelyben lakom. Jellegzetes házai messziről üzenik: mi itt vagyunk, nem változunk. Megnyugvás tölt el, ha a villamos begurul a kerületbe, vagy ha a busz áthalad a körúton.
Itthon vagyok.
Ez az otthonom.
Akkor is, ha betonrengeteg, ha a szűk utcák piszkosak.
Szeretem ezt a környéket. Megnyugszom, ha már az utcáit rovom. Ismerem a boltokat, a tereket, a rövidebb utakat, a kutyásokat. És amikor haza érek, az a legjobb. Menedék, amely tölt és ellazít.

Szeretek itt lakni.

2009. november 16., hétfő

Apám büszke

Múlt csütörtökön volt egy nagyon durva, de egyben frappáns beszólásom a munkahelyemen. Ahhoz, hogy a poén érthető legyen, némi előtörténetre van szükség.

A faszi, akit odatettek a nyakunkra vezetőnek, régebben kereskedelmi vezető volt. Egy ötvenes, magas, megtört pasit kell elképzelni (egy igazi pp-t, vagyis puha pöcsöt, ahogy Csernus mondja), aki magas (van vagy 185 centi), de a lábán a nadrág mindig rövid, amivel szánalmas és nevetséges látványt nyújt. Feje kb. mint Jeszenszky Gézának. Emellett tipikusan az az ember, aki az emlékeiből él: folyton fennhangon mondogatja, hogy ő az SAP-val dolgozott és így meg úgy, de eközben egy épkézláb mondatot nem tud leírni számítógéppel: vesszők előtt 3 szóköz, felkiáltó jel előtt szintén - egyszerűen szörnyű. Nem akartam mondani neki, hogy akkor csevegjünk el az Idoc-ok elbukása esetén a törlési lehetőségekről az SAP-ban.... Na mindegy.

Amikor a céghez került, el tudtam fogadni, hogy vezető. Együttműködtem vele akkor is, amikor már láttuk, hogy egy lúzer, és nulla vezetői vénája van.
Aztán egyszer csak kirúgták. Sajnáltam, mert akármennyire is lúzer, átéreztem, hogy a nyugdíj előtt pár évvel nagyon ciki, hogy nincs munkája valakinek.
Meglepetésünkre pár hét múlva visszavették. Na ezt nem kellett volna. Innentől kezdve eladta a lelkét az ördögnek. Értem én, hogy kiszolgáltatott helyzetben van, de akkor is, attól még lehet valakinek GERINCE. A lényeg, hogy onnantól kezdve keveri a szart, mindenkit beköp, spicliskedik, jelent odaföntre. Innentől kezdve megszűnt előttem mint ember.

Gyakran próbálkozott ezzel-azzal, de mindig elhajtottam, visszadobtam a labdát. Halál idegesítő jelenség amúgy: folyton motyog, ha valami rossz poént süt el, akkor erőltetve nevet, amúgy meg mindig ott téblábol, csakhogy beszédbe elegyedjen az emberrel, miközben persze megy a munka ezerrel. Szóval idegtépő, na!
Párszor elég határozottan leállítottam, Kos kollégám már szólt is pár hete, hogy csípős a nyelvem. Igaz. Ezért visszább vettem a fullánkomat, és együttműködőbbé váltam. De attól még emberileg meg van róla a véleményem.

Az élet fricskája (?), hogy őt tették meg csoportvezetőnek. Nem baj, együtt tudok vele dolgozni, de vezetőként nem tudok rá felnézni. Pláne, hogy nyíltan fúr embereket.

Miután azt hiszem, elég jól leírtam a pasast, jöhet az igazi történet. Csütörtök reggel munkába menet bevásároltam a Tesco-ban, és cipeltem be a hátizsákom, meg egy szatyrot. Amint belépek az irodába, a következőt kérdezte:

-Mit hoztál? Téglát?
-Ó, nem. Az már van itt! - feleltem. :-D

Egy pillanat volt csak az egész, átfutott az agyamon, és mire feleszméltem, már ki is mondtam. Pedig nem akartam beszólni.
Amikor kiment az irodából, vízöntő, ifjú titán kollégám azt mondta, hogy "basszus, Gizus, alig bírtam visszatartani a röhögést!", és ekkor mindkettőnkből kiszakadt a nevetés.

Nem voltam magamra büszke. Illetve voltam is (azért valljuk meg, nagyszerű poén volt :) ), meg nem is. Amúgy többekkel beszéltem, és úgy gondoljuk, hogy az ilyen emberek nem is veszik magukra. Ha meg mégis értette, ezt tuti nem fogja a fejeseknek jelenteni, mert magát égetné...

Elmondtam Anyunak. Sikított a nevetéstől. Mondta, hogy majd elmeséli Apunak. Azt feleltem, hogy tuti nem fog egyetérteni és megint valami hegyi beszédet tart nekem. Erre ma hívtam őket megint, és Apám azt mondta, jó poén volt és büszke, hogy így vágott az eszem, és volt merszem ehhez.

Na, ez ritka pillanat. A 31 év alatt nem is tudom hányszor fordult elő...


Kutya nap

Ma 8 éves! Istenem, már nyolc... Mintha csak tegnap lett volna, ahogy a vékonyka, nyúlánk kis test belegabalyodott a lábamba a májusi CACIB-on a BNV "A" pavilonjában... Repül az idő. De ő ugyanolyan kis bohém, kedves még mindig. Nem változik. Csak a pofija őszül picit.

Farhátat kapott levessel és zöldséggel, aztán két krémest bevágott. :)

Paraméterei:
2001.11.16. 08:45 (GMT)
Gyenesdiás, Zala: Long.: 17°17,42’ E, Lat.: 46°46,22’ N
SCORPIO, harmadik dekád
Asc: Saggitarius (Nyilas)
Fix, víz jegy
Polaritás: yin, negatív
Uralkodó bolygó: Mars, Plútó (összezárt tűz és víz, vagyis könnyen robban)

A 16 kölyökből ő a harmadik, és egyben az első szuka szülött. :))

Boldog születésnapot, Kiskutyám! Szeretlek!

2009. november 15., vasárnap

Terápia

Tegnap azt javasolták, hogy ne csak fussak, hanem végezzek valami olyan sportot, ahol lehet ütni és rúgni, mert annyi indulat, feszültség és düh van bennem, hogy szükségem lenne rá, hogy kiadjam magamból...

:-(

2009. november 14., szombat

Magam adom

"Megadom, megadom, Neki megadom magam."

2009. november 13., péntek

Informatikai (?) fejlődésem

A múltkor kapott filmeket nem tudtam megnézni, mert .avi formátumban voltak. De annyira kíváncsi voltam rájuk, hogy nem hagytam annyiban a dolgot: utána néztem a neten, mit lehet csinálni. Le kellett tölteni a Quick Time Playert, de még ezzel sem indult el semmi. Ekkor fórumokban rákerestem, hogy mit lehet még tenni. Még egy kiegészítő akármit le kellett tölteni (Perian), de ezzel sem ment. Már épp nyúltam volna a mobilért, hogy telefonos segítséget kérjek, de annyira bedurrant az agyam, hogy nem igaz, hogy ezt nem tudom megoldani, hogy tovább kutattam.
A Wikipédiában bukkantam rá, hogy mi lehet az oka ennek, és ha se így, se úgy nem mozdul a lejátszás, akkor mi a következő lépés. Nos a MPlayert kellett letölteni.
És lőn.
Elindult.
Mindenki nézze meg a Tökéletes trükk c. filmet! Zseniális.

Ma ugyanígy jártam. Isteni szikra pattant ki a fejemből: Best of PG cédét készítek karácsonyra ajándékba. Igen ám, de ehhez le kéne tölteni bizonyos dalokat. Öööö.... azt hogy is kell? Letöltöttem már régebben a Vuze-t, így azt nem kellett most, aztán rákerestem torrent oldalakon a kívánt előadóra. Nosza, kezdjünk tölteni! Nem mozdul semmi, csak forog, forog a letöltést jelző nyilacska. Elég idegtépő volt. Megpróbáltam újra, ugyanaz. Másik előadót választottam, hátha. Semmi. Ekkor kidobtam a pi...ba a Vuze-t és újra feltettem, hogy az elejétől képben legyek. És még ismertebb előadóval próbálkoztam, hátha.
Semmi.
Már elkeseredettségemben mindentől elment a kedvem és majdnem törtem-zúztam, de aztán elindult!!! Elég lassan megy (nincs csúcs netem, nem erre használom alapvetően), de azért halad.

Most már csak azt kell majd megtanulnom, hogyan lehet Mac-en cédét írni, illetve aac-t mp3-má alakítani. Grrrrrrrr! :)
Még nagyon kavarog bennem ez az egész, olyan, mint egy űrutazás, de jobb később, mint soha. Pláne egy olyan antitalentumnak, mint én vagyok...

Ha valakinek építő hozzászólása lenne szerencsétlenkedésemhez, ne kíméljen! Csak bátran! El kell a segítség.

Higgyétek el, hogy annak, aki a magyar és észt keresztnevek történeti tipológiájáról és az országismeret német nyelvoktatásban betöltött szerepéről írt szakdolgozatot, aki a termeléstervezéshez, anyag- és készletgazdálkodáshoz, vállalatirányítási rendszerekhez, beszerzéshez, kreatív hobbihoz stb. ért, annak ez ijesztő. Minden kattintás egy félelem, hogy "jaj, vajon most mi fog történni"... Erről pedig a bemondó-válogatás jut az eszembe, egészen konkrétan az a rész, hogy "jaj, asztal, jaj nyakkendő, jaj stúdió"...

2:26-nál :))), de a "tórárettetóra" is király!

2009. november 11., szerda

Való világ...

Akár én is írhattam volna

De nem én írtam. Viszont kifejezi azt, ami bennem van:

"Káros ez a város. Betonvadon. Hideg nagyon,

És az őrülettel is határos az,
Ahogyan ide-oda kerget az unalom az utakon.
A sarkon eltérít egy megtérített, aki várja
Nagyon várja, hogy Isten nagynéha intsen,
De látom, hogy nincs hit a szemében,
És csak egy tizes van a kezében. Az is tőlem.

Továbbmegyek. Cseppnyi gyep után szeméthegyek,
Na meg a kérdés: hogy hova ez a menet, ami
sehova se vezet,
Hogyha levegőt is csak megszokásból veszek.
Nincs válasz most. Hagyom, hogy magával vigyen
Egy háromcsillagos sárga villamos.

Fényben ázik az utca cucca,
Többszázmillió nikotincsutka,
Padok és kövek, sok ősrégi szöveg a falakon.
Valaki lovagolt a szavakon.
Na és, na és, na és, na és?
Mire jó itt ez az egész?
Nagyon utálom, amikor maga alá nyom a
magányom."

Murphy, vagy mi?

Miért van az, hogy amikor az embernek szüksége lenne egy emberi szóra, akkor egy barát sem veszi fel a telefont, egyik sem elérhető, egyik sem hív vissza, nem válaszol emailre...?

Miért van?

2009. november 10., kedd

Ez vicces

Kint él egy csajszi három éve Londonban, és én fordítom neki a három oldalas fegyelmi tárgyalási anyagát magyarról angolra.

2009. november 9., hétfő

Egy kis vigasz

A Pozsonyi úton bandukoltam hazafelé és gondolataimba merülve majd' felrobbantam, mert még mindig a tulajdonos sráccal vívott fél órás csatám járt a fejemben. Ugyanis ÉN megmondom a véleményem, vállalom magam, nem úgy, mint egyesek...

Szóval majdnem felrobbantam, olyan pipa voltam, pedig az úton lett volna időm lecsillapodni, de nem sikerült. Erre elém lép egy ötvenes fickó, és megkérdezi angolul, hogy merre van a C&A. Mondtam, hogy jöjjön velem, egy irányba megyünk. Váltottunk pár szót, kérdeztem, hogy szabin van-e nálunk, erre azt mondja, a fogait van itt megcsináltatni, mert itt sokkal olcsóbb. De a lényeg most jön: menet közben azt mondja egyszer csak, hogy "Your English is very good." Mmmm!!!! :))) Muszáj volt megkérdeznem, hogy Britannia mely szegletéből kaptam a dicséretet: nos Londontól 30 kilométerre.

Na egyből jobb kedvem lett, hogy egy echte angol megdicsérte az angolomat. :-D Apró örömök az életben.

2009. november 2., hétfő

Felismerés

Jól érzem magam!

Jó egyedül, most nem zavar az egyedüllét. Elfoglalom magam és ez jó. Nem görcsölök. A múlt héten úgy néz ki, hogy segítettem egy barátnőn, és marha jó érzés volt, mert azt is jelentette mindez (a pozitív visszajelzés után), hogy van némi keresnivalóm ezen a fronton. Amúgy meg képzem magam, olvasok, és tovább építem a szisztémát, amely szerint haladok.

Csak a benti dolgok zavarnak. Olyannyira, hogy sajnos már bent is beszólok mindenkinek sajátos, csípős stílusommal. Leó szólt, hogy ne hepciáskodjak. Igaza van, de mi marad akkor? Tenni semmit nem lehet a terror ellen, legalább ez hadd maradjon meg. :) Bevallom, élvezem. Lehet, hogy a Skorpió hava hozza elő belőlem mindezt...?

Ez a feszültség úrrá lett rajtam, be kell vallanom. Igaz, ezúttal nem brutális mértékben. Mert bár nem görcsölök és a legkevésbé kívánom most, hogy valaki szórakoztasson, nem bírom megállni...
A Csillagszemű letámadott ma a kocsiban, és nem volt semmi, de egy kis szeretgetés felettébb jól esett. Nagyon jó dolog a nyelvpiercing, senki ne zárkózzon el ez elől: teljesen más dimenzióba repíti a csókot. :)
Szóval úgy voltam vele, hogy nem lépem át a határt (végre az ész nem állt meg), és kiveszek belőle annyit, amennyi tölt.

Ennyi töltött. De több nem kell. A vámpír újra némi vérhez jutott, és ez élteti tovább... Egy ideig...


2009. november 1., vasárnap

A kettes

Több, mint egy év után újra teljes szakaszon jár a kettes villamos. Ma azzal jöttem haza. A fővám téri aluljáró gyönyörű lett! Komolyan, ez már nyugat-európai színvonal. A baj csak az, hogy valószínűleg egy hónap sem telik bele, és szét lesz barmolva.

Miért?

Mert 1) az embereknek nincsen szépérzékük, 2) a birkák nem jönnek rá, hogy ez az ő pénzükből is épült, nekik.

Leginkább a tag-eket nem tudom megérteni. Szeretem a graffitit, de magyarázza el valaki, mi a jó a tag-ekben? A graffitit is olyan helyen kéne művelni amúgy, ami erre ki van jelölve. Miért van az, hogy vidéken kevesebb rongálás van, külföldön pedig alig látni graffitit? Hm?

Rejtély.

Ez olyan, mint a Fradi meccs. Már nem a sport miatt mennek ki az emberek, hanem azért, hogy kidühöngjék magukat. Szánalmas. Inkább futna mindegyik pár kört, vagy menne el gyúrni, vagy bokszolni, hogy levezesse a feles energiáját. Ja, hát persze. Abban nincs semmi extra, ők csak így, csapatban nagyok. Egyedül már senkik. És ezt tudják is magukról.


Az első

Picivel többet vártam, bevallom. Persze lehet, hogy ez csak a kezdeti nehézség. Úgy legyen! Viszont szembesített azzal, hogy egy csomó mindent tudok már, rengeteget olvastam a témában, és tudok szelektálni, mi a jó forrás, mi nem. Úgyhogy van némi tudásom, ami alapnak tuti, hogy jó.

Szeretném megtanulni az egész rendszert, a logikáját. Alaposan. Akkor is, ha van program, ami két kattintásra kiköpi a rajzot. (N.B. tényleg kéne az XP telepítő, mert a program nem létezik Mac-re, van egy amerikai változat, de azért fizetni kell. Viszont van Paralellsem, és így ha az XP-t feldobom, akkor a vinyót megosztva tudok a Mac-en dolgozni. Szóóóóval nem lenne valakinek számomra egy XP telepítője, brühühü?)
Bízom benne, hogy mindent megtanulunk az órákon, mert szomjazom a tudásra.

Amúgy azt hiszem, kezd megvilágosodni ez az egész. Nehéz mindent a könyvből megtanulni; számomra mindig is érthetőbb volt, ha valaki elmagyarázta a dolgokat. Ilyenformán már most kezd összeállni a kép a fejemben.

Gyorsan meg is néztem magam: basszus, négy, de lehet, hogy öt bolygóm is a tízből a Skorpióban áll. Ajaj... nem is merem elmondani, mely bolygók, mert a végén még olyan jelzőket kapok, hogy én is elförmedek magamtól... :-D

Szóval be vagyok zsongva, ezzel kelek, ezzel fekszem.

Szakértő akarok lenni!