Végül a már rég tervezett Bristol és Bath útra esett a választásunk. Kedvesem az üzleti útjain gyűjtött pontjait használta szobafoglalásra, így el sem akartam hinni, hogy a négy csillagos Bristol Marriott Royal Hotelben szálltunk meg - bár ez itteni viszonylatban alapnak tűnik, úgy értem, hogy ez megfizethető és sok brit száll meg ehhez hasonló szállodákban. Aki tehetősebb, az ettől sokkal nívósabb helyekre megy. Bevallom, kivételesen és most először nem készültem erre az útra. Egyrészt az időzítés nem volt a legmegfelelőbb (és most nem ecsetelném, miért), másrészt úgy voltam vele, hogy ezúttal legyen minden úgy, ahogy Ő akarja.
A forgalom miatt csak kora délután értünk Bristolba, amikorra is legalább elállt az eső és kisütött a nap. Szebb időt nem is kívánhattunk volna. Nos a jó, öreg Bristol, amiről annyi szépet és jót hallani... Egyetemi város, és a brit birodalom egykori legnagyobb kikötője... A város pezsgett, tele volt fiatal egyetemistákkal, magyarul lehetett érezni, hogy van ÉLET ezen a helyen, ami oly annyira hiányzik nekem, pesti embernek. Ezt jó volt megélni. Biztos vagyok benne, hogy Bristol töredékét láttuk csak és vannak nagyon jó helyei. Mégis, a város rendezetlennek, rendszertelennek tűnt (lehetséges, hogy az útépítések miatt) és bevallom, számomra csalódás volt. Nem fogott meg ez a város, nem éreztem úgy, hogy jó a hangulata, hogy inspirálna. Építészetileg is érdekes volt: régi és új keveredett mindenhol, ami nagyon különös hatást ért el. Nekem nem feltétlen jött be, de hát ez van, a II. világháborúban eléggé lebombázták a németek, így muszáj volt új épületeket felhúzni.
Viszont a Bristol kikötőjében található SS Great Britain nevű vas vitorlás és gőzhajó egyben, valami fantasztikus volt! Már számtalanszor tapasztaltam az angolokkal kapcsolatban, hogy mennyire jól összeállítanak dolgokat, mennyire jól megőriznek, restaurálnak stb. Ez a kiállítás sem volt másképp. Csak hogy érzékeltessem, a viktoriánus kikötőt korhűen rendezték be, lovaskocsival, hordókkal stb. Kedvesem hívta föl a figyelmem arra a részletre, hogy "elképesztő, hogy még mű-lócitromot is tettek a ló mögé". :D A másik ilyen, a belépőjegy. Egy összehajtogatott, viktoriánus menetlevelet kaptunk, amit alá kellett írni, aztán a múzeumban voltak állomások, ahol le kellett pecsételni, hogy éppen merre jártunk: Ausztrália, Falkland-szigetek, Bristol stb.
A kiállítás felfoghatatlanul szuper volt. Az ember 2-3 órát tölt el, de képtelenség ennyi minden, ennyi infót befogadni. Az én agyam kb 2 óra olvasás és nézelődés után lekapcsol. A száraz dokkban kezdődött a túra, gyakorlatilag bementünk a hajótest alá, ahol megint csak rengeteg infóval láttak el. Száraz levegővel igyekszenek fenntartani a hajó állapotát. Vicces, mert az ember feje fölött egy üveg felület van, amin a víz van, így a felszínen úgy tűnik, a hajó vízben van, pedig nincs.
Ezután a fedélzetre mentünk, majd a különböző fedélzetekre. Mindent korhűen csináltak meg, és bábukkal illusztrálták a konyhában dolgozó szakácsot, a kapitányt, aki éppen a másodtiszttel beszélt, vagy a szegény utasokat, akik olcsó kabinjukban húzták meg magukat. Hát nem lehetett semmi ezen a hajón ilyen körülmények között eltölteni 13 napot, míg New Yorkba ért a hajó... A konyha tetszett a legjobban, ahol a vitrines szekrényt úgy csinálták meg, hogy bejátszották egy rohangáló patkány árnyképét. :))
Este visszamentünk a városba még csatangolni. A kikötőben van a buli negyed, azt hiszem, rengeteg szórakozóhellyel, étteremmel. Az óváros tetszett a régi épületekkel, itt lencsevégre kaptam a tőzsde épületén a 3 mutatójú órát, ami egyszerre mutatta a londoni és a helyi időt, ugyanis a kettő között 10 perc különbség volt anno! A hatalmas orrszarvú bogár szoborról pedig nem tudom, mit gondoljak... Hogy hogy jut valakinek eszébe...
Bath sokkal jobban bejött, mint Bristol. Az a város mesés! Nemcsak azért, mert gazdag az építészete, de kulturális szempontból is sokat nyújt. Van divat múzeum különböző korok ruháival, posta múzeum, római fürdő, és természetesen a híres György korabeli Royal Cresent és a Circus. Bath élhető város, tele múlttal, történelemmel, jó hangulattal, remek sétáló utcákkal.
Mivel nem tudtunk mindent megnézni, Bath-ba feltétlen vissza kell mennünk.
