Kitchen

Szeretem ezt a Férfit.

Living together with you would be a life that would be never dull. I would love to take you on vacations and relax in the sun for me, and in the cooler regions for you. I would enjoy walking in the woods (as we know) walking through the town and shopping with you. Having Long lazy days collapsed on the sofa listening to music and chatting about the first thing that comes into our heads. Doing DIY together painting, building wardrobes watching you sculpt something or draw, encouraging you to fulfil your passions.

So which, or Witch  Kitchen do I prefer. To be honest the smaller one. To my mind in any Kitchen you should be able to reach anything you need within 3 steps in any direction. What is most important in any Kitchen is to have plenty of power points. These days there is so much electrical stuff that most kitchens do not have enough plugs. I also believe that worktops should be made of marble as it is easy to clean and is great for pastry and will not stain or get burnt. What is also important is to have plenty of light especially above the worktops. There is nothing worse than working in your own shadow. Finally light pastel colours are best and the walls and units need to be easy clean with a great extraction unit. In terms of appliances it should have a dish washer an induction hob, Fan oven and a steamer. (Hello Mr Practical Muffin Man! )

 

Kitchens should always be the centre of the home and very often at a party the Kitchen always attracts the best people and conversations.

 

Ikea do some very good kitchens, plus they have some great furniture ideas for small apartments etc. This is something we should do when I am next over. We should go and look at some furniture shops and see what we like in all rooms of a home. I would guess we have similar tastes, but we will have to find out. Basically I am not too fussy, but I do like high backed sofa's. Ref colours, that would be your department, however I do express opinions. I do love your colours in your apartment (No Idea what they were exactly, but seemed to fit well!), so I do not think we will have a problem.

 

You are right that we must communicate on broader subjects and this is what I want to do, but was not sure which door to open. I told you I need leading, but once led, I can run off at full pace on most subjects. (Apart from Art, music, Films etc.)

 

I want to Shout. I LOVE YOU

...

You have a very romantic perception of a Kitchen. With the Black and white floor but that is fine I love black and white, saves on the colour problem. :)

Punnyadás

Amire vágytam a családnál töltött napok után az az, hogy a tiszta, karácsonyi fényben úszó kis kuckómba bevackoljam magam és megnézzek egy klasszikus karácsonyi filmet dvd-n. Végre ma sikerült. Jó érzés volt elnyúlni az ágyamon, simogatni a kutyát, miközben ment a film, az ablakomban pedig meleg sárga fénnyel égett az üstökös...

Nem, nem ugyanolyan

Kivételesen idén nem volt borzasztó, fájdalmas és unalmas a karácsony. Nem volt rajtam az az érzés, hogy mikor lesz már vége, mikor mehetek már haza. Viszonylag gyorsan eltelt, és ez jó volt. Igaz, a közös játék és film nézés elmaradt az első és második napon, de akkor sem éltem meg most fájdalmasnak az ünnepet. Már csak azért sem, mert lelkileg sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok Miatta. A tudat, hogy van valaki, aki szeret és akit én is szeretek, megnyugtató és felemelő. 

Sokan azt mondják, hogy a karácsony ugyanolyan nap, mint a többi, ezért nem szeretik. Én nem így gondolom. Tény, gyerekként az ember teljesen másképp éli meg a karácsonyt, mint felnőttként. Gyerekként az ember tele van reménnyel, a várakozás izgalmával, vágyja a hangokat, illatokat és fényeket, és persze az ajándékokat. Felnőttként az ember azon izgul, hogy minden rendben legyen, mindennel elkészüljön, hogy már megint "venni kell" valamit, mi legyen a menü stb. Hozzáteszem, felnőttként is lehet vágyni a hangokat, illatokat, fényeket, csak beleérzés kérdése, hogy ki mennyire akarja. De mint mindenben, a karácsonyban is meg lehet találni a szépséget. 
És ami a legfontosabb: hogyan lehetne Jézus születése ugyanolyan nap, mint a többi? Nem vagyok hívő, még meg sem vagyok keresztelve, mégis gyerekkorom óta Jézus születésével kötöm össze a karácsonyt. S milyen szerencsések vagyunk, hogy nálunk a Jézuska, nem pedig a Santa hozza az ajándékokat, még ez is utal az ünnep lényegére. Ha ma már nincs is betlehemezés, akkor legalább szép egyházi vagy népdalok (Mennyből az angyal, Ó gyönyörű szép, titokzatos éj stb) segítenek ráhangolódni erre a témára. Talán felnőttként meg lehetne kísérelni így felfogni az ünnepet. 
Szeretek karácsonykor bibliai témájú filmet nézni, elvégre erről szól a karácsony. Szégyen, hogy a rengeteg csatorna közül csak egyetlen egy adott ilyen filmet idén. S ne feledjük: a magyar folklórban a karácsonyi ünnepkör a leggazdagabb, vagyis karácsony havában találjuk a legtöbb népszokást! 

Én akkor is szeretem a karácsonyt, és nem, nem ugyanolyan nap, mint a többi. 

Szemközt

Szeretem nézni a szemközti lakásokat. Persze, hogy este. Nem, nem vagyok kukkoló, nem ilyen szándékkal nézelődöm. Egész egyszerűen csak a hangulatot szeretem. Szeretem nézni, ahogy kint hideg van, esik az eső, bent pedig melegség tölti meg a lakásokat. Hol gyertya ég az ablakban és dolgoznak az asztalnál ülve, hol pedig barátokkal telik meg a szoba és beszélgetnek. Valahol pedig csak sejtelmesen ég egy kis lámpa az ablak mellett. Ilyenkor közelebb kerül hozzám az élet. Mindez jel arra, hogy létezik még az, amit életnek nevezek... Meghittség, közösség, társaság, otthon. Amikor néha be bepillantok egy lakásba egy sötét éjjelen, úgy érzem, nem vagyok egyedül. Micsoda badarság! Semmi közöm ezekhez az emberekhez, nem is ismerem őket, s mégis. Már csak a tudat, hogy vannak a közelemben normális életet élők, megnyugtat. S a szívem mélyén én is erre vágyom.

Christmas

Absolutely favourite pic of the season...

 

Jöhet!

Nem félek, jöhet a karácsony. Nem félek, mert tudom, hogy szeret. Akármennyire is banálisan hangzik:

New year, new life. 

Cake Shop

Jó volt megint együtt... 'Cake Shop', mert ennyi nekünk jár karácsonyra. Ezek a percek olyan sokat jelentenek.

 

És ezek a piros ágak az izzóval...! Telitalálat. Köszönöm. :)

 

 

Krácsonyi hangolódás 1.

Egy, a gyerekkori kedvencek közül:

Kányádi Sándor:

Jó szánút, jó fejsze...

Jó szánút, jó fejsze,
szán előtt két szürke.
Szálerdő, egyenes;
repül a két deres.
Jó csizma, jó ujjas,
két legény, két szíjas
csíki vagy gyergyói,
Küküllők tájáról,
szép Nyikó mentéről
két idevalósi.
Szót ritkán cserélnek,
énekkel beszélnek,
megnézik félszemre,
kéznél-e a fejsze.
Nagy havas, nyugalmas,
csöndje is hatalmas:
akár a jövendő,
hallgat a szálerdő.
Mintha csak hám nélkül
biztató szó nélkül
táncolva, prüszkölve
vágtat a két szürke.
Által a nagy erdőn,
hegy-völgyek hajlatán,
ezer tél havában
farolva fut a szán.

Bölcsességfogak

Végre összeszedtem a bátorságom és elkezdtem kiszedetni a bölcsességfogaimat. A jobb felső már kint van. Kedden jön mellé a jobb alsó. Aztán a másik kettő majd januárban. Muszáj szembenézni végre ezzel, két éve halogatom...

Vidám advent

Idén először díszítettem föl nemcsak a lakást, hanem a tavaly beszerzett műfenyőmet is időben, advent illetve még advent előtt. Idén először fogtam neki örömmel a koszorúk készítéséhez, és hangolódtam rá a karácsonyra. Jó érzés. 

Anyám koszorúja a hintalóval nagyon tetszik, de a közönségsikert a bátyámé vitte el a diótörővel. Az én Mikulás-koszorúm lett a harmadik helyezett. 

 

Minden este alig várom, hogy hazaérjek és menedéket találva bevackoljam magam adventi kuckómba....A reggeli sötétben pedig kifejezetten jól esik a karácsonyi fények mellett készülődni... 

 

Farok

Nem tudom, a sors miért dob elém újabb és újabb nehézségeket. Kutyám farkán már évek óta van egy furunkulus. Azért nem vették le, mert a farkon műtétet végrehajtani szinte lehetetlen: a bőr nem regenerálódik ezen a területen, nem hámosodik. Az egyetlen megoldás a bőrátültetés a test más részéről, de ez a mi esetünkben - lévén, hogy a kutya 12 éves - már nem működik. 
Történt ugyanis, hogy az említett furunkulus elfekélyesedett, csak úgy, mint márciusban a bűzmirigye és rá egy hétre a combján lévő furunkulus is. Tudtam, nem fog a furunkulus lecsitulni, állandóan vérezni és gennyesedni fog, ahogyan a combja is. Mindegy, azért megpróbáltuk a konzervatív terápiát, vagyis kitisztították a sebet, majd lézerezték. A radikális megoldás a farok amputáció. Nem az amputáció a félelmetes, hanem az altatás. Hogy vajon a kutya egy hónapra rá arra, amin keresztül ment, vajon felébred-e az altatásból ilyen gyenge szívvel... Két kezelésen voltam vele az esélyt megadván a gyógyulásra, ám  pénteken eldőlt a sorsa. Le kellett volna fényképeznem azt a fejet, amit Guszti és Balázs vágott. :) Nézték, nézték a sebet, nem szóltak egy szót sem, de minden kiült az arcukra. Végül nem bírtam tovább és elnevettem magam:
-Esküszöm ez a fej, amit vágtok, halljátok.
Nevettek. 
-Hát igen, az ember próbálja megtalálni a pozitív dolgot, de nem igazán megy. 
-Nézd, Balázs, sokkal kisebb lett. - igyekeztem mondani valami pozitívumot. 
-Igen... de hát itt teljesen el van halva a felületen a bőr.
-Nem néz ki jól, na. - tette hozzá Guszti. 
-Tudod, ez olyan, mint amikor a leprásoknak is a végén leesik a testrész.... - folytatta Balázs, mire elnevettem magam.
-Na, jó, most már elég, ennyi elég. - szólt közbe Guszti is nevetve, amikor már mindannyiunkból kitört a röhögés. 
Így dőlt el: le kell vágni a farkat. Tudtam, hogy ha Guszti nem lett volna biztos abban, hogy meg tudja csinálni, akkor nem vállalta volna el. De azt mondta, olyan gyorsan fogják csinálni, mint ahogyan a Forma 1-ben kereket cserélnek. Ha mégsem ébredt volna föl, akkor amúgy is nagyon hamar összeomlott volna a rendszer Guszti szerint. Bíztam Gusztiban. Fel sem merült bennem, hogy a kutya nem fog felébredni. 

Este hatra mentem érte, és valóban, ahogy Guszti mondta a telefonban, nagyon kis csinos lett. Mintegy tizenöt centi maradt a farkából. 
-Na, most aki eddig is spánielnek nézett, kis kutyám, az most még inkább annak fog nézni. - szóltam a reszkető testhez. Gusztiék nevettek. Le voltam döbbenve, hogy hű négylábúm mennyire erősen húzott, mindezt műtét, altatás és amputáció után. Igaz, állítólag nem fáj neki a farka, nem érzi igazán, megkérdeztem. Guszti is, Balázs is és az asszisztens hölgy, Györgyi is el voltak képedve, hogy milyen erő van ebben a kutyában, mekkora túlélőművész. 
-Nagyon jó kis kutyád van. - mondta Balázs. 
-Tudom. - feleltem.
-Vigyázunk is rá közösen. - folytatta Balázs gyengéd hangon.
-Tudom. Azért hozom hozzátok. 
Kifizettem a 30 ezer forintot aztán megpusziltam a dokikat és elindultunk hazafelé. Nem akartam elhinni, hogy kutyám kocogott (!!) az úton. Hiába na, az én kutyám! :) És nagyon szeretem.