A Pozsonyi úton bandukoltam hazafelé és gondolataimba merülve majd' felrobbantam, mert még mindig a tulajdonos sráccal vívott fél órás csatám járt a fejemben. Ugyanis ÉN megmondom a véleményem, vállalom magam, nem úgy, mint egyesek...
Szóval majdnem felrobbantam, olyan pipa voltam, pedig az úton lett volna időm lecsillapodni, de nem sikerült. Erre elém lép egy ötvenes fickó, és megkérdezi angolul, hogy merre van a C&A. Mondtam, hogy jöjjön velem, egy irányba megyünk. Váltottunk pár szót, kérdeztem, hogy szabin van-e nálunk, erre azt mondja, a fogait van itt megcsináltatni, mert itt sokkal olcsóbb. De a lényeg most jön: menet közben azt mondja egyszer csak, hogy "Your English is very good." Mmmm!!!! :))) Muszáj volt megkérdeznem, hogy Britannia mely szegletéből kaptam a dicséretet: nos Londontól 30 kilométerre.
Na egyből jobb kedvem lett, hogy egy echte angol megdicsérte az angolomat. :-D Apró örömök az életben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése