Diktafon

Magyarországon semmi sem megy simán. Vagy csak én vagyok lúzer, nem tudom. Eldöntöttem ugyanis, hogy beruházok egy diktafonba, mivel az elkövetkezendő egy hónapban nem sokat leszek itthon, a tanfolyamokról pedig lemaradni nem akarok. Sem a természetgyógyászatról (abból ráadásul vizsga június elején), sem pedig az asztrológiáról. Így elindultam szombat délelőtt beszerző körútra, mondván, hogy most kedden oda kell adnom KJ-nek a masinát, ha azt akarom, hogy két hét múlva rögzítse nekem csodálatos előadását.

Naivan a hozzám legközelebb eső Media Marktba mentem. Ott egy srác készséggel segített megtalálni a megfelelő modellt, ami még megfizethető is volt számomra. Amikor mondtam, hogy akkor ebből kérek egyet, azt felelte, hogy ez most éppen nincsen. Ááááááááááá! Mindig így járok veletek, mondtam. Sosincs az, amit szeretnék. És ez igaz is. A nyáron a digitális fényképezőgéppel jártam ugyanígy. Meg tudod mondani, melyik boltotokban van belőle? Nem látom a többi bolt készletét, felelte. Fasza. Újfent azt tudom mondani, hogy az emberiség kint van a Marson, de nem látjuk ugyanazon város két lokációján lévő készletét... Welcome to the 21st century!
Mindegy, már megtanultam, hogy sosem véletlen az, ami történik, így hát fájó szívvel, de elkullogtam zsákmány nélkül. Sebaj, ott a vasárnap, vigasztaltam magam.
Este megnéztem az Extreme Digital honlapját, bízván abban, hogy jobb szolgáltatást tud nyújtani, hiszen végül a fényképezőgépet náluk vettem a Saturn és a Media Markt mizéria után. Valóban, volt is raktáron, még olcsóbb is, és a Mammut I-ben vasárnap is nyitva tartanak. Vasárnapra ugyan kirándulást terveztem a kutyával a Normafához, de no para, korán kelés, nyitásra ott vagyok és majd utána vissza az ebért és úgy föl a hegyre. Igen ám, csak ez itt Magyarország. Szeretjük úgy is, amilyen, de néha azért mégis elképedek.
A srác nézi a rendszert: hát éppen ebből a modellből nincsen... Itt már nem is tudtam megszólalni. Akkor miért nem frissítik az oldalt? És hol, melyik boltban van? A körúton. Oké. Az mikor van nyitva hétköznap? Tíztől este hatig. Fasza, esélyem nincs. Oké, helló.
Mentő ötletként eszembe jutott, hogy lenézzek a Saturnba is. A mozgólépcsőn piszkosan koncentráltam, hogy legyen.
A diktafonos polc mellett állt két eladó srác, akiknek saját társalgásuk minden bizonnyal fontosabb volt a vevőnél. Rendben, belátom, hogy nagyon szar lehet egy alagsorban vasárnap melózni... Ezért a mögöttem lévő pultos cicababához fordultam, és megkérdeztem, hogy van-e nekik ez és ez a modell. "Ha lenne, akkor ki lenne téve", így a válasz. Na itt már eldurrant az agyam. Ezt kapja a kedves vevő. És nem értem, hogy válság idején, amikor cégek küzdenek a forgalomért, akkor megengedhetik maguknak, hogy valamiből nincs, plusz ennyivel letudják a vásárlót. Sarkon fordultam és egy szó nélkül elmentem. Majd' felrobbantam!

Hazafelé a villamoson megoldóképleteket vázoltam a fejemben: tipikus Skorpió vonás szerintem, hogy ha valami kell, addig nem nyugszik, amíg meg nem szerzi, és lehetőleg minden azonnal és egyszerre kell.
Aztán itthonról felhívtam az összes Media Marktot, ami szóba jöhet: sehol semmi. ((Válság idején) ki akarsz adni pénzt és akkor még te telefonálj, hogy hol teheted ezt meg. Elgondolkodtató...) Utána a Saturnnal próbálkoztam. Az egyik helyen náluk sem volt, aztán... aztán nem akartam hinni a fülemnek! A csaj azt mondja, hogy igen, van belőle nyolc darab. De biztos? Igen. De tutira a PC verzió? Igen. Mondtam, hogy alig akarom elhinni, mert az egész várost körbetelefonáltam, és sehol sincs. Náluk van, náluk a nem PC-s verzió nincs. Este hétig nyitva vannak, mehetek.

Megnyugodtam. Már csak azért drukkoltam, hogy ne essen az eső és jó legyen a séta a Normafánál. A kutya mostanában elég sokat nélkülözött, így szerettem volna egy jó programot neki. Jó volt. El is fáradt (én is). Utána robogtam a diktafonomért, és meg van. Már csak ki kell tanulni, hogyan működik. Pörgős egy nap volt.