2010. április 29., csütörtök

C'est bon!

Eddig nem voltam oda a francia konyháért, az egy hét alatt nem igazán sikerült finom ételt ennem, bár az is tény, hogy elég konzervatív vagyok ilyen téren, azaz nem vonz, hogy megkóstoljam a csigát, kagylót, rákot meg a hasonló cuccokat.

Ma viszont a desszerttől majdnem elájultam. :) Valamilyen madarat ettem vacsorára (szörnyű, hogy a franciáknál képtelenség angol étlapot kapni, mint utóbb kiderült, gyöngytyúk volt), de nagyon nem jött be. Rajta volt a bőr a húson és a látvány is taszított, mert nem volt megpirítva, sem megsütve, a főtt állapothoz hasonlított... Brrrr. Így már csak a desszertben bíztam. Számomra a desszert csokoládés kell, hogy legyen. Finom egy meggyes rétes is, de az nem desszert, az tízórai maximum. Így hát a következőt rendeltem:

Forró csokoládétorta levendula fagylalttal

Kihoztak három, kuglóf alakú mini "csokoládétortát", aminek a közpén forró, folyékony csokoládékrém volt. Nem volt édes, finom kakaóból készült. Ehhez levendulafagyit adtak, ami első hallásra bizarrnak tűnhet, de k..... jó!!! A fagyiba volt tűzve egy szál levendula. A kettő kombinációja kulinárisan egyértelműen élvezetet nyújtott, de majdnem máshogy is, hihihi. :) Élelmiszeriparban eltöltött éveim alapján igyekeztem megfejteni a levendulafagylalt összetevőit és a következőre jutottam. Véleményem szerint az alap vanília fagylalt, fahéj és egy csöpp levendula aroma vagy olaj. Naggggggyon jó!
Kár, hogy nem tudtam lefotózni, igazából nem mertem, mert Michelin csillag várományos a hely.

Egyelőre ennyi, élménybeszámoló a hétvégén, képekkel.

Ou revoir!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése