Fel kéne ébrednem. Mai érzékenységemben előreszaladtam... De akkor is így érzem. Úgy érzem, kezdenek érzéseim lenni, ami egyfelől baromi jó, másfelől nem jó, mert mire föl legyenek...? Erre a dologra a bookmaker-ek nem sok pénzt tennének, szerintem... Szóval iszonyatosan félek a sérüléstől. Szörnyű. Úgy érzem magam, mint aki egy Ferrariban ül és száguldana 400-zal, de visszafogja magát és csak negyvennel halad, mert nem engedheti szabadjára magát...
Ez annak, aki nem ennyire érzékeny, felfoghatatlan és talán azt sem tudja, miről beszélek. Higgye el, nem könnyű egy helyzet és legfőképp nem kellemes. Úgy meg pláne nem, hogy tudatában is vagyok mindennek. Csak próbálja valaki átérezni, milyen lehet az, hogy valakit kedvel, közel kerül hozzá, szimpatikus, vonzódik hozzá, kívánja, ugyanakkor marhára fél attól, hogy ha még közelebb engedi magához vagy saját magát hozzá, akkor sérül... Ilyenformán akár inkább le is mond róla, megfosztván így mindkettejüket az esélytől. Ez borzasztó.
Szóval mi értelme van ennek az egésznek...? Persze, majd pont én kellek, aha... Jó, tudom, legyek pozitív blablablablabla.
Úgyhogy leállítottam magam, pedig hiányzik a kommunikáció és akartam volna írni neki... De nem. Minek...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése