Vasárnap ismét moziba mentünk. Kihalt volt a bevásárló központ. Furcsa így látni, az ember megszokta, hogy emberek mászkálnak jobbra, balra, nagy a nyüzsgés. Most lézengtek. Nem csoda, strandidő van, harminc valahány fok, mindenki a Balatonon hűsöl. Csak páran mászkáltak a nagy hodályban, bizonyára azok, akik szintén moziba jöttek.
Még volt idő a kezdésig, így beültünk a mekibe. Ahogy vártam, hogy a Kedves meghozza a hűsítő fagyit, egy különös, számomra új jelenségnek lehettem a szemtanúja. Két fiatal roma lány, teljesen normálisan felöltözve a vendégek asztala körül sétálgatott, majd megkérdezett szinte mindenkit, hogy szüksége van még a poharára. Bevallom, elképedtem, mert elképzelni sem tudtam, hogy minek kellett nekik. "Valami technika szakköre?" - tűnődtem magamban. Még vagy egy percet merengtem, mire leesett a húsz filléres. Francokat szakkör. A lányok odamentek szépen a pulthoz, és csapoltak maguknak üdítőt. Ingyen persze. Hiszen ha van náluk mekis pohár, akkor kinek tűnik föl, hogy vajon ezek ingyenélők? Senkinek. Az durva lenne, ha saját kulaccsal menne, de így nem feltűnő. Egyszerre zseniális és pofátlan csel. Elképedek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése