Isten igazából csak holnap lesz telihold, de már ma is szépen süt. Észrevettétek, hogy teliholdkor világoskék az ég? Gyönyörű. Mellé Chopin 10. B-moll keringője szól (Op. 69/2) és képzeletben hirtelen egy bálon találom magam... olyanon, mint amilyeneket Puskin megírt. Mostanában egyre inkább foglalkoztat az irodalom, magam sem tudom, hogy miért. Az epika és a dráma mindig is érdekelt, a líra kevésbé. Valamiért most kezdek a líra felé fordulni. A múltkor megvettem a gimis koromban kiadott ARJ c. könyvet, mely Ady, Radnóti és József Attila válogatott verseit tartalmazza. Úgy éreztem, hogy kell nekem az a könyv, és elmentem antikváriumba érte. Meg is lett. Rájöttem, hogy József Attila szuper, de nekem nagyon nehéz. Amivel a leginkább azonosulni tudok, az Ady költészete. Varázslatos, szenvedélyes, olyan, mintha a szívemből beszélne.
Nézem a radixomat, és kezdem sejteni, hogy ez miért lehet. Kíváncsi vagyok, hogy ahogyan haladunk előre, mi jön be a tippjeimből. Meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése