Őszi boszorka

Megérkezett az ősz. Szeretem. Imádok az őszi estében sétálni a kutyával. Ahogy haladtam lassan bandukolva a szürkületben, az egyik kereszteződésben elkapta a tekintetemet a Hold. Teliholdnak láttam, pedig még egy nap hátra van. Mindegy. A világoskék égen csodásan festett a világos arany színű Hold. Elmosolyodtam, és ördög tudja, honnan, de az villant be, hogy egy boszorka vagyok. Egy jóságos boszorka, igen. Persze, tudok nagyon gonosz lenni, de csak akkor, ha bántanak, vagy okot adnak rá. Mire a következő háztömböt is lesétáltam és újra látóterembe került a Hold, már sejtelmes felhők takarták el. Képzeletem egyből szárnyra kapott és mesés világba repített. Igen, felpattantam a seprűre és a Hold előtt szálltam én, a jóságos boszorka. 
Átértünk közben a parkos részre. A földön gesztenyék szanaszét és már néhány falevél is lehullott. A nap lemenőben van már. Enyhe az idő, mégis érezni, hogy ez már az ősz, nem nyári este. Mosolyogva lépkedek, hiszen örömöt szerez a természet. Aki most lát engem, nem biztos, hogy tudja mire vélni a jókedvemet. Ahogy séta közben belegondolok, gyerekkorom óta vonz a boszorka motívum és a Hold. Sőt. Idén az egyik volt kolléganőm, aki elég érzékeny néhány spirituális dologra, mondta, hogy én jó boszorka vagyok. S tényleg az vagyok! :-)
Már a tanárom is mondta, hogy a Symbolon kártyán a Skorpiót nem Mephistonak kéne ábrázolni, hanem egy boszorkánynak, aki tud jó is lenni, meg rossz is. Hiszen a Skorpió épp erről az ambivalenciáról szól. S ha a Skorpió társurát, a Plútót nézzük, akkor a Plútó bizony női energia.

 Na ugye, hogy létezik szöszi boszi is? ;-)