A legfurcsább születésnap

Minden kétséget kizáróan ez volt életem legfurcsább születésnapja. Az idő gyönyörű volt, olyan őszi nap, amilyennek az őszt imádom. Viszont meg sem álltam egész nap, ami mondjuk még elmegy. De most búcsúztam el a szüleimtől, amit bevallom, megkönnyeztem. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz őket itt hagyni... Minden felkavart. Az öregségük, a lakás, amelyben felnőttem, a környék, amit gyerekkoromban imádtam, s az, hogy szeretett kis kocsimat is hátra kellett hagynom. Flegmatikusként ez még nehezebb, akkor is, ha már egy ideje tudom, hogy ez a nap el fog jönni. Tudtam, hogy el fog jönni. Tudtam, hogy búcsút kell venni mindentől, mégis iszonyúan nehéz itt hagyni mindent, amit szeretek. De bízzunk abban, hogy valóban megtörténik az a csoda, ami a komfort zónán kívül várja az embert...