Az, hogy a cégünk budapesti irodájában az átlagéletkor lassan 25 év körül van és az egész irodának kezd amolyan kollégium hangulata lenni, hagyján. De sajnos nem tudok elmenni az öltözködés mellett szótlanul. Hogy egyesek mit meg nem engednek maguknak, az valami elképesztő. Hogy most épp magasról tesznek arra, hogy dress-kód van vagy sincs, vagy uram bocsá' azt sem tudják, mi az, nem tudom. Egyik rosszabb, mint a másik.
Back-office vagyunk, tehát nem találkozunk nap mint nap ügyfelekkel. De attól még ez egy high-tec cég egy menő irodában, ahová illik minimum business casual-ben megjelenni. Egyeseknek nem sikerül. Egyszerűen elképedek, amikor meglátok egy menedzseri pozícióban lévő pasast egy katonai terepnadrágban, egy hatalmas, holdjáró Nike edzőcipőben és valami póló és pulcsi kombinációban. Ráadásul épp egy call-ban van egy quiet room-ban, és lerúgta a bumszli cipőjét és zokniban "dolgozik"... De a szakadt farmer, szétrúgott Tisza cipővel is egy "kedvenc" kombó.
Sajnos a nőknél sem jobb a helyzet. Az még elmegy, hogy van mondjuk egy jó alakú, fekete hajú, szemüveges, mégis átlagos csaj, aki megpróbál piros és fekete kombinációban, nőiesen felöltözni. Nőies alatt szoknyát, harisnyát és valami telitalpú balerinát kell érteni. Az egész már már jó lenne, és erre berak a fülébe egy fröccsöntött, piros, lerágott almacsutka fülbevalót. "Jaj, istenem, hát nem veszi észre, hogy gusztustalan és az összhatást rontja el?" - dünnyögöm magamban. Egyik szívroham után ér a másik.
Az új lánytól a csapatunkban hétfőn dobtam egy hátast. Nézem, hogy vajon valóban ő lesz-e a "mi" lányunk. Nem akartam elhinni... Egy amúgy arcra elég szép, szőke, hosszú hajú, kék szemű, szép mosolyú lány, kigyúrt testalkattal. Mint utóbb kiderült, rúdtáncol. Hát, ahhoz valóban kellenek izmok, bár ha a rúdtánc ezt teszi a női kézzel, akkor nem akarok rúdtáncolni. Borzalmas, ahogy kinéz a kéz: nőietlen, nagy, izmos. Szóval ezt az angyali külsőt eltorzítja a jobb kart beborító színes tetoválások. Még ha valami esztétikai értékkel bíró téma lenne, de nem... Nagyjából látni rajta valami tengerpartot, rákot, halálfejet, amik úgy néznek ki, mintha egy óvodás rajzolta volna, vagy egy kifestőkönyv oldala lenne. A mellkasát amolyan kártyalap borítja, halálfejjel... Több, szegecses fülbevaló mindkét fülben. Jó, az ő teste, azt csinál vele, amit akar. Na de könyörgöm, egy irodába egy cicanadrágban, egy papucscipőben és egy lepukkant oversize pulóverben megjelenni...? Hát így kb otthon járkál az ember vagy max a piacra... Nem gondolom, hogy pénz kérdés lenne. Nem. Ott van Virág, a diáklány, aki önerőből albérletben él szerény körülmények között, és ennek ellenére normálisan fel tud öltözni. Egy fekete vasalt nadrágot hord, szürke, fehér vagy világoskék fölsővel, kardigánnal és egy szürke, fűzős amolyan tornacipő szerűséggel. Ez az összeállítás sem fog bekerülni a Vouge magazinba, de legalább konszolidált és "irodai".
És akkor azt már meg sem jegyzem, hogy a fentebb leírt tetkós lánynak ma sikerült a céges gmail avatárjába egy olyan fotót kitennie magáról, amelyben kb egy fekete melltartóban van. Hát lehet, hogy öregszem, de tényleg nem értem, hová jutott a világ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése