Fogós kérdéseket kaptam, és nagyon el kellett gondolkodnom rajtuk. Többször ellentmondásba keveredtem magammal, és az egész felzaklatott. A lényeg, hogy az értékrendemmel és az önértékelésemmel van a baj. Tizennyolc napon keresztül naponta ötször (!!!) kell megcsinálnom a gyakorlatot. Állítólag nehéz lesz, akár fizikai tünetek is felléphetnek (fejfájás, hasmenés). Gondoltam, hogy kemény dió lesz, ezért is akartam a szünetben megcsinálni. Jobban tudok koncentrálni, ha nem zavar be Leó. Ugyanis őt próbálom meg végleg lezárni.
Szóval nagyon nehéz lesz, nagy küzdelem lesz ez magammal. Majd segítsetek ebben az időszakban, kérlek!
Hazafelé már tudtam élvezni a hóesést. Remélem, nem olvad el karácsonyig. Imádom, amikor szakad a hó, amikor este visszaveri az égre a fényt és ettől az rózsaszínes lesz. Szeretem nézni hóesésben a kivilágított ablakokat, és az az igazi, amikor hiába járnak a buszok, az utak fehérek maradnak. Imádom, ahogy ropog a lábam alatt a hó, szeretem nézni a szűz havat, és hogy a csupasz fák ágait beborítják a hópelyhek. Tényleg rég volt már fehér karácsony. Gyerekkoromban gyakori volt, emlékszem.
Egy ide illő versrészlet Borisz Paszternaktól, amit szintén nagyon szeretek:
"Förgeteg zúdít vastagon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése