Itt bőgök már vagy két órája, és most nézem, hogy az első munkahelyemen a második főnököm, akivel 8, lassan 9 éve, hogy együtt dolgoztam, az amerikai és a már akkoriban az ötven felé járó "Pítör" írt emailt.
Ő nem tipikus amerikai. Hihetetlen intelligens ember volt már akkor is, és nemcsak remek főnök, hanem lelki mentorom is volt (mert őt nemcsak a beosztott, hanem az EMBER is érdekelte). Amikor visszarepült Amerikába, otthagyta a multit és végre azzal foglalkozott, ami érdekelte és amit szeretett: lelki támaszt nyújtott embereknek börtönökben, a református egyháznál dolgozott és a felesége szüleinek a pizzériájában tésztát gyúrt.
Ápoltam a kapcsolatot vele, mert borzasztó szimpatikus ember volt. Egyszer karácsonyra még könyvet is küldött a tengeren túlról. De aztán beteg lett, és előfordult, hogy a felesége gépelte be a nekem szánt levelet, annyira rosszul volt. Viszont úgy egy éve (vagy kettő?) teljesen szem elől tévesztettük egymást.
És most írt!
Pont most, amikor padlón vagyok.
Ez égi jel.
Egészen biztos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése