Amióta feljöttünk az esti sétából olyan, mintha csuklana. Nem öklendezik, de folyamatosan mozog a gégéje, a hasa hangos hangokat hallat. Nem teszi le a fejét, tartja, mint egy Szfinx. Rossz ezt nézni. Mit tegyek? Úristen, mit tegyek? Vizet itatok vele és csak remélni tudom, hogy nem valami mérgezőt evett föl az utcán. Mellé telepedek a szőnyegen. Hozzám bújik. Lassan megnyugszik. Az orra nedves. Az jó. Akkor nem lázas. Nagy nehezen leteszi végre a fejét és szuszog. Remélem, elmúlik reggelre.
Rossz érzés ez nagyon. Csak beteg ne legyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése