Emlékszem, amikor körülbelül tíz évvel ezelőtt hirtelen ellepték a postaládánkat direkt marketing levelekkel és kiadványokkal, anyám értetlenül állta a dologgal szemben (NB! Ratkó-gyerek), én pedig ámulattal vizslattam a színes kiadványokat, és örömömet leltem a kaparós sorsjegyekben és a hot-melt ragasztóval felragasztott műanyag kocsikulcs-másolattal való szórakozásban. Persze volt, aki "bedőlt" ezeknek, nem is kellett messzire mennünk: a szomszédban megvásárolták akciós áron "csak" tízezer forintért a gyönyörű fotókkal illusztrált állatos könyvet - amire egyébként semmi szükség sem volt -, annak reményében, hogy majd ők lesznek a szerencsések, akik nemsokára nemcsak műanyag, hanem igazi kocsikulcsot tarthatnak a kezükben.
Valahogy ezek az idők elmúlni látszottak az internet terjedésével, s a hasonló levelek helyett spam-ek boldogították életünket. Változik a világ, a divat jön és megy. Alkalmazkodik a kor emberéhez.
Nos, láttam, hogy a postaládámban van valami, ezért kiürítettem azt. Hatalmas boríték, "BIZALMAS" felirattal, majd egy befóliázott prospektus a nevemmel ellátva. Nézem, mi az ördög lehet ez, forgatom a kezemben, majd végre leesik a tantusz. "Ja, hát erről van szó?" - tűnődöm. És nem adja föl. A kiadó még mindig nyomul, vagy jobban mondva újra, mint a Legyetek jók ha tudtok c. filmben az ördög. Amikor Fülöp atyát fel akarja öltöztetni püspöki ruhába Éliás mester, és elmeséli neki, hogy talált szembközt egy üres üzlethelyiséget, Fülöp atya így szól: "Hát sosem adod meg magad...?" Valami ilyesmit érzek én is a direkt marketing annyaggal. Hát sosem lesz vége?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése