Kicsi szívem...

Sosem voltam még ennyire ideges és feszült egy műtét miatt sem. Ez most valahogy váratlanul ért, hiszen csak kontrollra és gyógyszerért mentünk vissza a Gusztihoz. De nem tetszett neki a csomó, amit találtam a hátsó combjában... Azt mondta, ha átterjed az izmokra, az veszélyes, és előfordulhat, hogy egy fél év múlva amputálni kell a lábat. Jesszusom... Mivel nagyon szeret minket, átszervezte a napját, és bevállalta azonnali műtétre. Istenem, ahogy elaltatta, felkapta a harminc kilós kutyát, annak pedig hogy lógott a nyelve... Kicsi szívem...!

Kettőre kellett visszamennem. Izgultam érte nagyon. Végig rá gondoltam, nem is tudtam másra koncentrálni. S vettem az üzenetet... nagy pofon volt ez nekem. Tudjuk, hogy a kutya a gazda kivetülése, és mindig megmutatja, mi bajunk van. Nos, azt hiszem, eleget szidtam és utáltam a saját lábam, amiért olyan, amilyen. Erre tessék, a kutya lábában csomó keletkezik... Itt az ideje, hogy elkezdjem szeretni a lábamat...

Azt már reggel fél tízkor, amikor otthagytam őt, eldöntöttem, hogy igen is lesz egy parkolóhely, ahol majd meg tudok állni délután kettőkor, ugyanis nagyon nehéz a Belgrád rakparton parkolni napközben. És így is lett. Pont egy hely volt, ami rám várt. A váróteremben majdnem rosszul lettem, annyira izgultam, ám amikor Balázs megjelent és azt mondta, már fent van, megkönnyebbültem. Aztán előkerült a Guszti is, pedig azt hittem, már elment. Elmondta, hogy egyúttal lekapta a szemölcsöt a szemöldökéről, leszedte a fogkövet, kihúzta egy fogát, mert nagyon rossz volt, kiszedett egy furunkulust belőle és eltávolította a csomót a combjából. Teljes generál. A csomó nem tetszett neki, jobb, hogy kivettük. Ha egy hónap múlva vittem volna, addigra már több nyúlványa lett volna ennek az izének. Sajnos izomszövetet is ki kellett vágnia, de rendesen kitisztította a területet. A cuccot mindenesetre elküldettem szövettanra. Remélem, jó lesz. Két, három hét múlva lesz eredmény.

Kérdeztem, mennyire terhelhető, de azt mondta, nyugodtan menjek vele, mintha mi sem történt volna, ne hagyjam eltunyulni. S valóban, ez a kedves jószág egyáltalán nem volt kába, szépen járkált fel-s alá, de leginkább a bejárati ajtó előtt dekkolt, hogy végre eliszkolhasson jó messzire onnan.
A végén megszólalt a Guszti, hogy "na gyere ide", s megfogta a meztelen vállam, s magához húzott, majd megpuszilt. Szívem szerint átöleltem volna, mert valóban aggódtam, s jól esett, hogy megnyugtatott. Megszorítottam a karját én is és nagyon megköszöntem. Imádom ezt a férfit. Annyira kedves, jó lelkű, jó szakember, kitartó, empatikus, sármos, férfias, hogy ihaj... Kedvelem és vonzódom hozzá, ismerem tizenhárom éve... Irigylem a feleségét.

A kisasszony jól van, mászkál, kunyerál, evett görög dinnyét, nem kába, és már puszit is kaptam. Hihetetlen, hogy az állatok mi mindent kibírnak. Nagyon szeretem őt. Teljesen össze vagyunk kötve lelkileg.

A kisasszony sebe és az orvosa.