Pár hete voltam Lacinál, a természetgyógyásznál, akihez jártam anno órára, és akitől sokat tanultam. Jó volt új energiát beengedni magamba és valahogy új erőre kaptam általa.
Javaslatára esténként egy deci Tokaji aszút iszom, amiben néhány szál rozmaringot kellett tenni előbb és egy hétig állni hagyni. Elképesztő, mennyire ellazulok a Tokajitól. Nem is hittem volna. Pedig csak egy deci, és mégis...
Igaz, azt sem hittem, hogy az én lábkörmömből valaha ki lehet hozni valami szépet. Már régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy elmenjek pedikűröshöz, mert még sosem voltam (nota bene, ez az év az eddig még sosem csinált dolgoké!), de mindig féltem. Vártam, vártam, barátkoztam a gondolattal, aztán jött egy kuponos akció egy szalontól, ami itt van tőlem két utcára. Annyira szimpatikus volt a csaj leírása, hogy megvettem és ma elmentem hozzá.
Azt hiszem, a csajban rokonlélekre találtam. Az is tetszik, hogy nem fancy a hely. Néha az ilyenek sokkal jobbak ám. És az is tetszett, hogy erős a kézfogása. Utálom, ha valaki úgy fog kezet, mintha meleg kakiba nyúlt volna az ember.
Semmi extrát nem művelt a lábammal és a körmeimmel, csak egy francia lakk van fent, de mégis ápoltnak és csinosnak érzem magam tőle. Sokat számít. legközelebb kapok bele köveket is. Hihihi, hiszen szarka vagyok és szeretem a csilivili dolgokat. Biztosan el fogok járni hozzá havonta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése