2012. augusztus 9., csütörtök

Tábor

Nagyon vártam. Sejtettem, hogy jó lesz, de hogy ennyire, arról nem is álmodtam. Ez az "engedés" tábora volt. Elengedés, felengedés, megengedés, beengedés, kiengedés, összeengedés... Számomra legalább is egészen biztosan.


Fátylas koreográfiát tanultunk egy nagyon pajkos kis zenére. Nekem iszonyatosan tetszett, bár nagyon gyors és nehéz volt rá a hepeh
upás fűben pörögni, forogni. De azért megtanultuk a végére. Az napi két edzés sok nevetéssel, lelkesedéssel és a hőség miatt rengeteg izzadással járt. Jó volt közelebbről megismerni egymást, azt hiszem, hogy más szemmel nézünk így egymásra ezek után.
Ikrek napú szobatársammal nagyon egymásra talál
tunk, s este a pincesoron elképesztő táncolásba kezdtünk a buliban, hogy a többiek csak lestek. "A Gizus így tud táncolni és bulizni? A Gizus, aki meg sem szólal soha? A Gizus, aki mindig a hátsó sorban áll az órákon?" Döbbenetet okoztam, mert nem nézték ki belőlem. Na igen... Sok mindent nem néznek ki belőlem... Alamuszi macska nagyot ugrik. Ezek után meg ne próbáljak a hátsó sorba állni, és nem hisznek el nekem semmit, annyira félrevezettem mindenkit. Hihihi... A buliban vittük a pálmát szobatársammal, s mindezt alkohol nélkül.


Gyermeki énem is előjött: fel akartam ülni a vidámparkb
an az ufóra. :-) Fel is ültünk hát. Amikor a szerkezet kezdett leereszkedni, akkor hallottuk meg, hogy Modern Talking szól. Ó, micsoda retró fíling ez, kérem! Több sem kellett nekünk, mi már alapoztunk is a következő bulira.



Persze az esti bulik után a reggeli 7 órakor kezdődő edzés nem volt olyan egyszerű... :-)




De volt élményem strandolásban (kb ezer éve nem voltam strandon), ahol is ettem főtt kukoricát és palacsintát (gej baracklekvárral szigorúan!), vagy városi korzózásban Egerben, ahol is volt kultúr program, fagyi kehely evés és két ruhadarab vásárlás is, mert hát a női lélek ilyen és mindig kell egy újabb ruha. :-) És még a legmelegebb napon tett kirándulás emléke is megszépült utólag.


Az ősember barlangjához 40 fokban másztunk fel, ahol egy indiai pózzal örvendeztünk.


Szóval nagyon jó volt a tábor. Jó volt kiszabadulni, felszabadulni, s végre előjött belőlem az önfeledt Gizus, aki szeret és mer is bulizni, aki végre megmutatja magát, az igazi arcát. Mert bizony ez is bennem van. Azon túlmenően, hogy ebben az évben olyan dolgokat csinálok, amiket eddig sosem, soha nem volt élveztem ennyire egy nyarat sem. Most meg? Élvezem az életet, boldog vagyok (vagyis van sok boldog pillanatom), s már a nyár sem zavar, pedig régen utáltam. Most is nehezen viselem a hőséget, de talán felszabadultabb ilyenkor az ember. Élvezem a reggeli sétákat is a kutyával, amikor még nem perzsel a nap és nincs olyan meleg. És elmondhatom, hogy ezen a nyáron gyakorlatilag végig szoknyát hordok.


Most pedig nem marad más hátra, mint pakolni, és irány a tenger! Folytatom... :-)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése