English Rose

Úgy érzem, meg kell újulnom és a blognak is. Már vagy két éve nem változtattam semmit sem a blogomon. Mi több, hiányzik az asztro blogom. Lehet, hogy újra beindítom, még nem tudom. De az biztos, hogy változáson megyek keresztül, hiszen 2014 rendkívül sok mindent hozott, és a változás még nem ért véget. Akik rég nem láttak, mind azt mondják, hogy ki vagyok virulva és ragyogok. Nos, remélem, hogy az új felület is ezt tükrözi majd. Mielőtt elmesélem, mit takar a bejegyzés címe és mi a története, egy leltár az óévről. Hogy miket csináltunk és mik történtek? Lássuk csak!

-Összejöttünk január közepén. 
-Január 21-én meghalt Gréti. :(
-Elmentünk megnézni az amerikai autó kiállítást.
-Voltunk moziban többször. 
-Voltunk együtt bevásárolni és shoppingolni (ruhát, cipőt stb.).
-Voltunk együtt IKEA-ban.
-Egy csodálatos hétvégét töltöttünk Párizsban, ahol eljutottam végre a Montemartre-ra és a Sacre Coeur-be, továbbá végre felülhettem egy lóra a körhintán, ami nem mellesleg a kivilágított Eiffel-torony előtt volt. 
-Elmentünk egy jazz koncertre a Zeneakadémiára. 
-Voltam nála Svájcban, ahol meglátogattuk Sherlock Holmes szobrát és a múzeumot, ami hál' istennek felkeltette az érdeklődését az angol fiktív detektív iránt. 
-Elmentünk Szentendrére a Skanzenba.
-Bejártuk Dublint, majd átruccantunk Angliába, ahol megismertem a barátait és az édesapját.
-Angliában (f)elvitt egy világítótoronyhoz/ba, amire körülbelül 23 éve vágytam. 
-Leugrottunk csobbanni a Velencei-tóhoz.
-Találkoztunk barátokkal és együtt ebédeltünk.
-Életem első package nyaralását töltöttem vele Krétán, 4 csillagos szállodában, tengerparton.
-Eljutottam Santorinire, amit sosem hittem, hogy sikerülni fog egyszer. 
-Voltunk a Beach Boys koncerten apámmal együtt.
-Karácsonyi ajándékokat vásároltunk együtt még adventkor. 
-Együtt töltöttük az első karácsonyunkat, együtt főztünk, társasoztunk a családommal, éjféli misén voltunk a Bazilikában. 
-Wellness hétvégén voltunk Debrecenben.
-Együtt szilvesztereztünk. 

Ha azt vesszük, hogy relatíve kevés időt töltünk együtt a távolság miatt, akkor ordít, hogy mennyi mindent csináltunk. Nem csoda, ezeket be kell passzírozni abba az időbe, amit itt tud tölteni. Hihetetlen... Csupa olyan dolgot csináltunk, ami az ÉLETET jelenti és amiket ezer éve szerettem volna csinálni valakivel az élményt megosztva. És lám...

S mit takar az új imázsom? Nos, mindig szerettem az angol rusztikus country stílust némi skandináv romantikával és provanszi stílussal vegyítve. Ezt tükrözi az új dizájn. Hiszem, hogy ez is egyfajta önkifejezés és visszatükrözi az ember lelki világát. 
Amikor rábukkantam a háttérre, ez a név volt kiírva: "English Rose". És hogy miért lepődtem meg a néven? Amikor B. megmutatta a bátyjának a fotómat, azt mondta, tipikus kelet-európai nő vagyok. Én ezt nem gondolom így, de nem kárhoztatom érte. Gondolom, olyan lehet ez, mint az európai ember az ázsiaival. Ferde szem, ferde szem, egyre megy. Aztán amikor ott van, kezdi látni a különbséget japán és kínai, vietnámi és koreai között. Mi is meg tudjuk ránézésre mondani, hogy kinek van orosz vagy cseh esetleg szerb feje vagy beütése. De nem baj, B. bátyja nem látja ezt. 
Mindazonáltal nem hagyott nyugodni a kérdés, és megkérdeztem a jó öreg Pault, hogy ő, mint egy másik autentikus angol személy mit gondol a kérdésről. 

-Do I look like an Eastern European woman? 
-No, not really. Rather like an English Rose. :)

Helyben vagyunk. English Rose.  

Well done in 2014, let's have a 'seriously fantastic' 2015!