Mit lehet olyankor tenni, amikor az ember már rohadtul unja azt, hogy kitakarítson, vasaljon, főzzön, amikor átmenetileg azzal sem tud foglalkozni, ami egyébként érdekli és életben tartja, amikor senki nem szól hozzá, amikor unja már egyedül róni a rakpartot, és amikor csak vágyakozik valaki után - reménytelenül...?
Nincs megoldóképletem.
Belefáradok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése