Vannak embertípusok, akik inkább adni tudnak, de kapni (elfogadni) nem igazán. Én ebbe a típusba tartozom. A lelkem képes vagyok kitenni azokért, akiket szeretek, viszont nehéz a saját igényeimet felvállalni.
Mostanában kaptam néhány dolgot. Kaptam szép ajándékot a születésnapomra, kaptam egy előadást az ír táncosokra, aztán kaptam a Sade koncertre a jegyet, tegnap pedig kaptam egy gyönyörűséges piros, gyönggyel kirakott, kovácsolt vas mécsestartót, egy angyalka szárnyat (a visszapillantó tükörre) és egy üveg mézet, no meg a cégtől "corporate" Mikulás csomagot. A mécses, a tollas szárny és a méz is annyira telitalálat volt, hogy nagyon örültem neki. És este éreztem át és állapítottam meg, hogy kapni is jó, nemcsak adni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése