Hatalmas birtokot kell elképzelni, és az a vicc, hogy kőkerítés veszi körbe, mint a legtöbb birtokot (estate) errefelé. Hogy annak idején hogyan és miből volt embereknek pénzük ilyen hatalmas birtokot és kastélyt építeni, fel nem fogom. Jó, örökölték, de az ősöknek is meg kellett anno szerezniük a földet. Lehet, vér tapadt a kezükhöz. Na mindegy. Ezen tűnődtem, ahogyan Kedvesemmel jártuk a birtokot. Potom két óra alatt csak a felét tudtuk bejárni az 5 fokos hidegben. Ahogyan felfedeztük a birtok különböző részét, fantáziám szárnyra kelt, hirtelen visszarepültem az időben, és a következőket mondtam Kedvesemnek:
-Jól van... Szombat van, reggel fél nyolckor kelek, lent friss reggeli vár az étkezőben. Csak harapok valamit, azután kimegyek lovagolni egyet a birtokon. Délre visszaérek, és vár a finom hétvégi ebéd. Utána átmegyek a szalonba, majd a könyvtárszobába teázni, majd ledőlök egy órácskát hunyni. Délután sétálni megyek, bejárom a kedvenc helyeimet a parkban, leülök egy kis padra és könyvet olvasok... Este átöltözöm a vacsorához, a vendégeket a komornyik fogadja. Kisebb társaság gyűlt össze az asztalnál, mindenki csacsog. A hölgyek a szalonban kártyáznak, az urak a könyvtárszobában szivaroznak és biliárdoznak, majd csatlakoznak a hölgyekhez és beszélgetnek, táncolnak... Hm... így telik el egy szombatom a birtokomon.
A birtok ma a National Trust-hoz tartozik, ők tartják fent az épületet és a birtokot is. Az épületben öt csillagos szálloda működik. Csak álmodom arról, hogy egyszer kipróbálhassam, milyen egy angol manor house-ban ébredni...
A National Trust nagyon jó dolog, otthonra is kéne ilyen. Következő hónapban megvesszük az éves tagságit, mert akkor annyi helyre mehetünk, amennyire akarunk. Hatvan font fejenként, de ha páros tagságit veszünk, akkor csak 100 font. Hamar megtérül az ára, kb már 10 látványosság után.
A szerelem szökőkútja
A kápolna
Teknős kút
A háttérben a Temze
Az amfiteátrum mellett...
Blentheim pavilon
A hosszú kert
A vízikert a kínai pavilonnal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése