Egyszerűen nem értem az angolokat, hogy miért nem veszik észre a kontra produktivitásukat olykor. (Megjegyzem, lehet, hogy nem csak angolokra vonatkozik az alábbi megállapítás.) Hadd mondjak két példát:
1) Lufik
Pár nappal ezelőtt robbant ki a botrány, hogy egy apuka és annak élettársa addig kínozta a férfi hatéves kisfiát, míg bele nem halt a sérüléseibe. Ez borzasztó, és ilyenkor szoktam azt mondani, hogy az elkövetőkön ugyanazt kéne végrehajtani, mint amit az áldozatukkal tettek, de ez most mellékes a példa szempontjából. Szóval borzasztó ez az egész, úgy ahogy van és teljesen egyetértek, hogy soha, egy gyereknek sem lenne szabad erőszak által meghalni. Mélyen elítélem az erőszak minden formáját és teljesen együttérzek a családdal és gyászolókkal.
Ám azzal nem értek egyet, hogy a kisfiú emlékére lufikat engedjenek az égbe. Könyörgöm! Mi értelme van ad egy, ad kettő, hát nem mindenki azért sír már évek óta, hogy túl sok a műanyag a természetben mindenhol? Akkor mi a francnak szennyezik a környezetet újabb műanyag darabokkal? Ilyenkor miért nem gondolkodnak az emberek?? Miért nem lehet egy gyertyát gyújtani, vagy megkongatni a harangot vagy elénekelni egy dalt?
2) Pénzgyűjtés a rákkutatáshoz
A rákkutatást és a rákos betegek megsegítését is támogatom, annál is inkább, mivel a saját Anyám is rákban halt meg. Na de miért kell sütemény és torta eladás ahhoz, hogy pénzt gyűjtsenek? Miért árulnak agyon cukrozott süteményeket, amikor tudják, hogy a cukor serkenti a rákos sejteket, ad abszurdum a cukor előidézheti a rákot?! Remek. Azzal zabáltatják a népet, amitől majd később megbetegszenek és vagy cukorbetegek vagy rákosok lesznek. Miért nem lehet valami ésszerű terméket eladni? Mittomén, adjanak el facsemetéket vagy rendes ételt édesség helyett. Nem hiszem el, hogy ne lenne akkora vonzereje, mint a süteményeknek...
Szóval egyszerűen nem értem, hogyan nem veszik észre, hogy kontra produktívak... Most tényleg nekem kell szólnom nekik...? És nem, ez nem ünneprontás. Ez racionalitás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése