Ezt is megbeszéltem Time-mal. És igaza van - már megint. :) Hogy egy kutya felelősség, ugyanúgy, mint egy gyerek, csak épp nem 21, hanem 15 évre. És hogy ez milyen jó tréning, ha az ember gyereket is akar.
Biztos vagyok benne, hogy ha egyszer lesz gyerekem, akkor ügyes leszek, és ezt részben köszönhetem majd a kutyának. Miért? Milyen párhuzamok vannak egy kutya és egy gyerek között? Nos nézzük:
-egészen 2 éves koráig rengeteget kell vele foglalkozni: kutyusok közé kell vinni, hogy szocializálódjon, mozgatni kell, hogy jó izomzata legyen,
-kellenek az oltások, ergo orvoshoz kell járni vele,
-a legtöbb betegséget is ilyenkor szedi össze kezdve a légcsőhuruttól a legkülönbözőbb sérülésekig,
-hajnalban fel kell kelni, ha le akar menni,
-ha hasmenése van, ugyanúgy nézi az ember, hogy mit adjon enni neki, elállt-e a hasmenés, milyet kakilt,
-figyelni kell a táplálkozásra, hogy változatos és tápláló legyen,
-fürdetni kell, fület kell pucolni stb.
-rendszert visz az ember életébe: nem tehetem meg, hogy 1 nap később megyek hozzá haza, mint ahogyan a gyerekért is el kell menni az oviba,
-álláskeresésnél szempont a kutya is!!! És ez nem vicc!!!( :-D )
-és leginkább MINDIG, télen, nyáron, hóban, fagyban, hőségben is menni kell vele sétálni.
Itt eszembe jut az, amit egy srác mondott x évvel ezelőtt, amikor a Gellért-hegyen cudar időben, -5 fokban, szélben kutyát sétáltattunk, és a hó vízszintesen szakadt, hogy bármerre is fordultunk, mindig a szemünkbe esett:
"Hát igen. Van, aki extrém sportokat űz. Mi kutyát sétáltatunk."
:-D
