Ma sziporkázott. Nagyon jól éreztem magam, egyáltalán nem fárasztott és élvezettel hallgattam végig a hasonlatait. Szeretem, amikor így mesél, ad elő. Ma nem szállt el vele a ló.
A Vénusz kapcsán felmerült egy fogalom, a "pinagőg". Nem kicsit nevettünk, amikor ezt a szót kiejtette. Mit is jelent? Nos azt, hogy a nő tisztában van-e saját kívánatosságával és azt át is tudja-e adni. De nemcsak ez az egy fogalom került elő. Itt van mindjárt a "tiszteletes edény" kifejezés is, ami a szakrális nász megélésében játszik szerepet. Minden, ami finom, kedves, harmonikus, lágy, az maga a Vénusz. Ennek fényében igyekezett vénusziasan fogalmazni, ami nem mindig sikerült:
"A férfi horoszkópjában a Vénusz mutatja meg, hogy milyen nőre gerjed. Ajaj, hát ez nem igazán szakrális... :)"
A következő mondatot halál komolyan mondta és csak akkor nevette el magát, amikor látta, hogy mi már kacagunk:
"...Ugyanis a következő a helyzet. Nem kell vele egyetérteni, de ettől függetlenül tudom, hogy igazam van..."
Hazafelé két dolgot figyeltem meg. Az egyik az, hogy teljesen más benyomást és érzést kelt bennem az esti városkép úgy, hogy a Duna már nagyon fent van a Lánchídnál. Valahogy közelebb kerül hozzánk minden, nem lent, a mélyben a köveknél kell keresni a folyót meg a hajókat, hanem a horizontunkban. Talán ezért olyan furcsa a látvány. Kicsit félelmetes is. A másik dolog, amit megfigyeltem az, hogy a Parlament körülötti park tele van macskákkal. Ha az ember jobban figyel, észreveheti, hogy a bokrok alatt macsekok ülnek.
Kellemes volt ez az este. Mindig örülök, amikor ilyen hangulatban telnek az órák. És még a villamosvezető is megvárt, volt értelme szaladni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése