Tartottam a zárástól. Azt mondták még az interjún, hogy minden hónap vége nagyon húzós, rengeteg a munka, túlórákra kell számítani. A negyedéves zárásokkor pedig elképzelhető hétvégi munkavégzés is. A kutya miatt aggódtam, de úgy voltam vele, hogy meg kell oldani, ez nem tarthat vissza attól, hogy egy jó állást megszerezzek.
Tájm javaslatára megnéztem a kutyasétáltatás.hu nevű oldalt és már kezdtem megbarátkozni a gondolattal, hogy bérsétáltatót fogadjak. Másoltattam szépen kulcsot a lakáshoz, már csak fel kellett volna hívni őket, amikor is észrevettem, hogy a szolgáltatásuk átmenetileg szünetel. Most mi lesz? A megoldást a sors adta ismét.
Krisztián volt az egyetlen srác, aki kineziológia tanfolyamra járt velünk. Bevallom, nem kedveltem. Hadar, és az oldásoknál is figyelmetlen volt, soha nem készült föl semmiből. Kifejezetten idegesített, ha ebédnél vele kellett beszélgetnem. Aztán februárban vége lett a tanfolyamnak, és nem is találkoztam vele egészen április végéig, amikor egy különálló tanfolyamra nem jelentkeztem. Ő is ott volt. Ezúttal valahogy sokkal nyitottabb voltam irányába, magam sem tudom, miért. Már nem zavart sem a hadarása, sem az, amilyennek láttam őt. Mi több, együtt mentünk kajálni és jól elbeszélgettünk. Ekkor említette meg, hogy a múltkorában egy haverjának a két kutyájára vigyázott, még meg is etette őket. Poénból megkérdeztem, hogy vállal-e kutyasétáltatást, mert nekem éppen szükségem van rá. Meglepetésemre azt felelte, hogy igen, szívesen segít. Ah, persze, elfelejtettem, hogy Vízöntő... legyen mindenkinek jó.... Az Árpád-hídnál dolgozik fél ötig, ami zseniális, hiszen öt órára már a kutyámnál tud lenni. Hamar meg is állapodtunk. Nem akarok hozzászokni vagy visszaélni vele, így valóban csak a zárás időszakára kérem a segítségét ezentúl minden hónapban.
Múlt szombaton mentünk egy demó-kört, megmutattam neki mindent és természetesen bemutattam neki az ebet.
Most, a zárás hetében debütáltunk. Kicsit izgulva hívtam föl az első nap este, hogy milyen a séta. Minden rendben, örült neki a dog, jártak egy órát. És ez így ment minden nap. A végére azt mondta a Krisztián, hogy teljesen elbűvölte a kutyám. :)
Mondanom sem kell, mekkora megnyugvás ez nekem. Örülök, hogy megbízható emberre tudom bízni a négylábút. Huh, ez is megoldódott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése