Talán ez a legjobb szó arra, amit tegnap este éreztem. Már két gyógyszer bennem volt, de amint kiment a hatásuk, ádáz fájdalom vetült ki a fülemre és a nyakamra. Már hangosan jajgattam, annyira szenvedtem. Így hát nem törődvén semmivel, megfürödtem, pálinkával jól kiöblítettem a számat, bevettem a harmadik gyógyszert is, becsuktam az ablakot (hogy kizárjuk a hideg levegőt, ami a fülemet érné), beborogattam az arcom és lefeküdtem. El sem hiszem, de végre átaludtam egy éjszakát. Nagyon jó volt.
Ma pedig még egy gyógyszert sem vettem be, helyette pálinkával fertőtlenítek továbbra is. Talán most kezd visszahúzódni a gyulladás. Nagyon remélem. Ennél a fájdalomnál a szalmonella volt csak rosszabb. Szörnyű.
Reggel elvittem Grétit orvoshoz. Tetőtől talpig pirosban voltam, csak a mellényem és a cipőm volt fehér. Állati jól éreztem magam benne! Nem is tudom... szabadnak, függetlennek, sportosnak, mégis vonzónak, egyedinek, és vagánynak oldalamon a kutyával. De semmi esetre sem szinglinek. Nem szeretem ezt a szót. Nem is tartom magam szinglinek.
Az orvosnál aztán kiderült, hogy nincsen semmiféle tüske befúródva a pofijába, hanem csak egy szemölcse nőtt. Amolyan öregkori. Kein Wunder, öregszik. Ezt leszámítva teljesen rendben van, és aminek nagyon örülök, hogy nem fekélyes a füle! Vagyis meggyógyult. Majd fel kell tűznöm a fülét, hogy szellőzzön. Kicsit furi látvány lesz, de mindent az egészséges fülekért. :)
Ahogy utaztunk a kettes villamoson, rengeteg rendőrt láttam a Parlament körül és annak környékén. Igaz, nem rohamrendőrnek voltak öltözve, de szemem vadul cikázott, hátha. Hátha ott van a Sziréna valahol... de nem. Ha igaz, akkor vidéken van vasárnapig képzésen. Azon tűnődtem zötyögés közben, hogy azért valahogy csak izgató ez a rendőrösdi.
Ma anyuval takarítottunk. Sokat segített, pedig azt hittem, nem fogok tudni neki munkát adni. De aztán szépen kialakult. Muszáj, hogy segíthessen, különben megsértődik. Már csak a képeket kell vissza tenni a falra, és teljesen kész lesz a lakás. És ezt már elmondhatom, hogy az én lakásom. Az eddigi közös lakás volt, amit egy éven keresztül úgy csinosítottam, ahogy tudtam. De most teljesen átalakult a saját szám íze szerint. Még a számítógépet fogom lecserélni (laptopot kértem fizettségül a másodállásban nyújtott kéthavi teljesítményemért), és akkor még több hely lesz. És nem lesz annyi zsinór. Megőrülök ennyi zsinórtól!
A futás nagyon hiányzik. De ilyen állapotban kizárt, hogy fussak. Majd az iszonyat végén.
