Egy raccsoló fiatal srác (=logisztikai vezető) kísért föl egy tárgyalóba a SC vezetőhöz, de előttem befurakodott egy nő, aki valamit aláíratott ez utóbbival. Vagyis takarásban voltam, a pasi meg épp aláírt. Aztán a következő forgatókönyv: nő ki, pasi felnéz, kézfogás.
És anyám, a pasi arcára az volt írva, hogy "basszus, a nemjóát"??? :))) Éreztem a pasi pillantásán, hogy olyan, mintha megrázná az áram. Amúgy nekem is bejött: nagyon hasonlít az állatorvosomra, hihihi - utóbbi is jó pasi.
A legszarabb az volt, hogy úgy kellett tárgyalni, hogy az elején az volt a fejemben, hogy ha egyedül lennénk az irodában, akkor... ühm.... :-D Mert valami ilyesmi pasit képzelek el, csak szabad kiadásban (ott volt a gyűrű az ujján BRÜHÜHÜ!!!!).
Az interjún nem volt semmi zavaró ezzel a szimpátiával kapcsolatban: a pasi végig aprólékosan jegyzetelt gyöngy betűkkel a füzetébe, helyén kezelte a dolgot és én is a szakmára hangolódtam rá.
Az tetszett, hogy ott helyben egy egy mondatban adott visszajelzést: pl. megkérdezte, szerintem milyen képességek kellenek ehhez a munkakörhöz, vázoltam neki, és azt felelte, hogy "ezzel a garnitúrával egyet tudunk érteni".
Aztán megkérdezte, hogy mit tennék akkor, ha a betanulás után a számok nem javulnának. Elmondtam. Jó, de ha ez is meg van, és a számok még mindig nem javulnak, akkor mit csinálnék? Erre magam sem tudom, hogy miért, de mosolyogtam, és azt mondtam, hogy: "picit nagyképűen, most azt mondanám, hogy ilyen nem lesz", aztán gyorsan kifejtettem a következő megoldóképletemet. Elhúzta a száját, és nevetett.
Szóval sziporkáztam, hehehe. :)
Itthon megnéztem, Kos. Az a fránya misztikus zodiákus, a fene vigye el! A Kos a gyengém... ah....!
:-D
