"Néhány száz esztendővel ezelőtt, a keresztény kultúrkörben akkor volt egy nő tisztességes, ha nem élvezte a nőiességét. Ha elbújt az egész alakját elfedő ruhák mögé, ha oly hűvösen tudott viselkedni, hogy egyetlen férfi sem kívánta meg, ha pedig mégis megesett a csúfság, természetesen nem élvezte a szeretkezést. Egy jellemes nő egyetlen dolgot tehetett a hitvesi ágyon: mozdulatlanul, szemlesütve tűrhette, hogy a férje magáévá tegye.
Nos, ebben a kérdésben a társadalom még ma is elnyomja a nőket. Megdicsérnek, ha az általuk elvárt visszafogottságot gyakorlod, viszont pellengérre állítanak, kipletykálnak és kiközösítenek, ha szabadon megéled véred lüktető mámorát. De hát kérdem én, ha egy férfi szabadon megélheti a természetét, ha egy férfi szabadon létesíthet kapcsolatokat nőkkel, akkor egy nő miért nem élhet úgy, ahogyan akar? Ha egy pasas lefekszik a fél világgal, akkor ő az isten, ha viszont egy nő teszi ugyanezt, akkor ő erkölcstelen cafat lesz; a férfi strigulázhatja a hódításait, míg a nő csak hallgathat szemlesütve.
Úgyhogy ne tegyél mást, csak élj! Éld meg azt, aki most vagy, éld meg a női-egódat, éld meg azt a szerepet, amelyet játszol, csak közben figyeld magadat. Ne fordulj el a világtól, és ne akard megtagadni a női-egód kívánságait, vágyait, szerepeit. Akkor élheted meg önmagadat, ha örülsz önmagadnak. Ha nem örülsz annak, aki vagy, sosem lelsz tudatos önmagadra, mert a Tudat nem mazochista.
Ne törődj a világgal, és élvezd, hogy nő vagy. S ez nem azt jelenti, hogy bújj ágyba mindenkivel: azzal, hogy elfojtott nőből egy férfifaló szörnyet, kikent dívát kreálsz, nem érsz el semmit. Ne ess át egyik szerepből a másikba, annak semmi értelme sincs. Egyszerűen csak élvezd, hogy nő vagy, minden gátlás, gondolat, és félelem nélkül."
(A.J.C.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése