Nos, Oxford nem olcsó mulatság. Mivel tele van turistákkal, értelem szerűen a parkolás is baromi drága. De nem érdekelt bennünket, és végül sikerült parkolóhelyet találni. A nagyobb baj az volt, hogy baromi hideg volt. Alig tudtam fotózni, mert lefagytak az ujjaim. Ahogy az ember Oxfordban sétál, áthatja a történelem szelleme. Lépten-nyomon kollégiumokba, templomokba és könyvtárakba botlik az ember, ami nem meglepő, hiszen az első egyetemet a 12. században alapították. Oxfordra nagyon sok idő és pénz kell, ha az ember szeretné megnézni a könyvtárakat és a nevezetes épületeket belülről is, ugyanis a belépők borsosak és sok helyen sorba is kell állni. Ezúttal mi most csak ismerkedtünk a várossal és a hangulatát próbáltuk magunkba szívni.
Azért a Szent Mária templom tornyába felmentünk a csodás kilátás reményében. Valóban csodálatos a kilátás. Amikor megláttam az egyik kollégiumot felülről, tisztára olyan érzésem volt, mintha Roxfortot látnám. :) Sok magas helyen jártam már, ennél magasabbakban is, de bevallom, itt valamiért féltem fent. Lefelé jönni sem volt egy leányálom, pedig azért szélesebb volt a csigalépcső, mint az egri minaretben. Az biztos, hogy vissza fogunk menni, amikor jobb idő lesz.
A Szt Mária templomban éppen ingyenes Mozart koncertet élvezhettünk.
Vízköpő és a torony, ami egy kicsit ferde :)
A Carfax templom, ami állítólag a város közepén áll és a legrégebbi templom, valamint egy utcakép
A Sóhajok hídja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése